Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939
8 a nevelő iránt is, meg saját lelkének jóakarattá, de talán gyenge erői iránt is. Elszáll leikéből a biztos legyőzetésnek és sikertelenségnek bénító tudata, s bátrabban lendül előre új munkára, új harcra, új erőfeszítésre. S nemcsak azt meri majd élete elé célul kitűzni, amit mások helyette akarnak, és főleg azért, mert mások akarják, hanem vállalja majd a nemesveretű egyéniségek harcos életét szeplőtlen eszmények követésében, rendíthetetlenül bízva saját erőiben és Isten segítségében. így készíti elő a bizalom életet-zsendítő, megtermékenyítő ereje az átmenetet a heteronóm, családi jellemnevelés és az önnevelés között. Mert a fiú fokozódó testi, szellemi és erkölcsi önállósodásával egyre határozottabban veszi fel jelleme a szilárd, erkölcsileg megbízhatóvá alakult életformát, és a nevelő befolyásoló hatásának visszahúzódásával eljön az ideje az önálló életalakításnak. A fiúból Isten törvénye szerint férfi lett!1 Vannak talán sokan, akik előtt a gyermek számára bizalmat kívánó szavainkra egy keserű kép villant meg saját tapasztalatukból. Ez a kép az elzárkózott, szeszélyes és érzékeny serdülő fiú. A fiú megértése nem könnyű feladat.2 Sokan már elfelejtettük saját vergődő, nyugtalan, falán kisiklott kamasz-önmagunkat, és idegenül állunk fiaink hasonló nehézségeivel szemben. Pedig a pubertás korában beálló hatalmas szervezeti átalakulás lelki elváltozásokat is szokott magával hozni.3 Szellemileg az értelmi élet terén észlelhető változásokon kívül megkezdődik fiúknál a női ideálok keresése, rendszerint még teljesen eszményített módon. Nyersebb megnyilatkozása már a meg nem fékezett erjedésnek az ösztön kielégítése autoerotikus módon rossz példa hatása vagy véletlen tapasztalatok eredményeként. Az érzékenyebb lelkülefűeknél e kor erotikus élményei, köztük néha különös hatással a leplezetlen szexuális felvilágosulás váratlanul lecsapódó, brutális eseménye, — nagy megrázkódtatásokkal, az autoeroíizmus fényei heves utólagos önszemrehányásokkal, levertségi rohamokkal járnak. Mindezek a belső küzdelmek a fiú modorában, kedélyvilágában, szorgalmában és teljesítményeiben is észrevehető elváltozásokat hozhatnak létre. A gyermek és szülők között e korig fennálló érzelmi viszony a serdülés korában legalább is külső megnyilatkozásaiban elhalványul. Épen nem ritka jelenség a pubertás beálltával a szeretet, sőt a jó viszony meglazulása apa és fiú között. A fiúnál a serdülés ideje könnyen vezet durcásságra, néha 1 Bopp, Das Jugendalter und sein Sinn, 2. kiad. 1927. — Weszely, Korszerű nevelési problémák, 1927. — Marczell, A bontakozó élet, 1932. — Stuhlmann, Az ifjűkor lélektana, 1933. 2 Tumlirz, Einführung in die Jugendkunde, 2 kt. 1927—1931. — Tumlirz, Jugendpsychologie der Gegenwart, 2. kiad. 1933. — Bühler, Das Seelenleben des Jugendlichen, 5. kiad. 1930. — Spranger, Psychologie des Jugendalters, 15. kiad. 1932. 8 Ranschburg, Az emberi elme, 2 kt. 1923. — Koszterszitz, Viharzóna, 1939.
