Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1939
7 geségei leküzdésére. Ne büntessünk mindjárt, és főleg ne nyugtalanítsuk, ne gyötörjük a gyermeket, ha valamit nem sikerült megtennie, ha szellemi és erkölcsi értékű teljesítményei alatta maradnak annak, amit tőle vártunk. Próbáljuk őt megérteni és keressük előbb a pszichológiai és környezeti okokat, melyek talán megmagyarázzák az eredménytelenséget, sikertelenséget vagy hibát, mulasztást. S lehet, hogy a mulasztás okául vétket, fogyatékosságot találunk, ami erkölcsi helyre- igazítást kíván, de talán csak téves fogalmakat, ami felvilágosítást és oktatást, talán gyengeséget, bátortalanságot, ami erősítést, kedvkeltésf, biztatást követel, néha talán betegséget vagy fejlődésbeli rendellenességet, ami meg orvoslást vár. A gyermeki lélek sokkal bonyolultabb és szövevényesebb, hogysem problémáit kézenfekvő okokból felületes pillantásra meg lehessen állapítani és sablonos receptekkel csalhatatlanul megoldani. A lélek spirituális létező, az „én“ felette áll az élő organizmusnak, de habituális megnyilatkozása, az egyéniség és a test architektúrája között szoros a kapcsolat. A lélek és test Istentől rendelt egymásrautaltságukban jelentik a halandó embert, és a jellem, temperamentum és szellemi alkat megértéséhez sokszor a szervezet elváltozásai adják a magyarázatot.1 A nélkül, hogy erre a témára ki akarnánk térni, csak példának említjük, hogy az eleven fantáziájú kis gyermeknél a határ a valóság és a képzelet világa, a reális létező és a lehetséges között sokkal elmosódottabb, mint a felnőttnél. Erősebb benne az illúziókra való hajlandóság, és ha rossz példa ezt a hajlandóságot benne állandósítja, abból kifejlődésre segíti a hazudozásra való hajlamot, ami aztán szokásként rögződhetik a gyermek lelkében.2 Éppígy a szertelen hangulatok huzamos megtapadása, látszólag indokolatlan fel-felbukkanása meg a gyenge, kifáradt, kimerült idegrendszer sajátsága. A megnehezült gondolkodás, az infantilizmus testi és szellemi téren nyilvánuló formái, a szexuális érdeklődés ébredése, az ösztön erőssége, belső, szervezeti elváltozásokból eredőknek bizonyultak. A pubertás beálltával az érzelmi élet megváltozása, megelevenülése, másként érthetetlen, borongós hangulatok keletkezése ismert jelenség, amelyet gyermektanulmányi és pszihológiás vizsgálatok is megállapítanak. Lehet az is, hogy a külső, kedélybeli jelenségek erkölcsi botlásokra vezethetők vissza, melyeket az egyén én-je legrejtettebb mélységeibe vonulva küzd végig, s amelyeknek kiegyensúlyozásában csak úgy siethetünk segítségére, ha legteljesebb bizalmát megnyertük. S ha a gyermek látja, milyen lelkiismeretes szeretettel bogozgatjuk az ő kis belső világának nagy problémáit, megerősödik lelkében a bizalom 1 Kretschmer, Körperbau und Charakter, 12. kiad. 1936. 2 Lipmann—Plaut, Die Lüge in psychologischer, philosophischer usw. Betrachtung, 1927. — Schoeps, Kinderlügen. 1931.
