Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1937
13 a jellem változását; ne feledkezzünk meg stílusáról, nyelvéről is összegyűjteni a tanulók megjegyzéseit, s végül említsük meg műfaji jellegének meghatározó jegyeit, amennyire ezt a tanulók maguk meg tudják állapítani a tanár irányításával. 2. Fogalmazástanítás. A fogalmazástanítás módja kétféle: szóbeli és írásbeli. Fogalmazástanítás nélkül sosem érhető el az Utasítások követelménye: a nyelvi kifejezés szabatossága és ügyessége. A könyvnélküli, az olvasmányok összefüggő tartalmi elmondatása, az egyes jelenségcsoportok számbavételénél a folyamatos beszámolás mind segítségére vannak a tanárnak a fogalmazás tanításában. Bár talán már kissé magasabb szempontból gyakoroljuk a fogalmazástanííásí, azért teljesen abbahagynunk ezen a fokon még nem szabad, ha azt akarjuk, hogy növendékeink szépen és magyarosan írjanak. A heti háromórás (melyből majdnem kéthefenkint legalább egy a dolgozatírási, illetőleg javítási óra; s ez utóbbiból ezen a fokon néha már több is kell!) magyarfanítás keretében ez nehéz föladat, de meg kell birkóznunk vele, ha nem akarjuk, hogy munkánk sikertelen legyen. Az iskolai dolgozatok javítása éppúgy tág tere a fogalmazástanításnak, mint a tanítás közben állandóan folyó szókincsgyarapítás, nyelvhasználat-tisztítás és tudatosítás. Dolgozataink tárgykörét gyakran merítsük egyéni élményből; a szívvel-lélekkel tanító magyar tanár nem egyszer meglepő eredményeket tapasztalhat ezen a téren. Ne vessünk gátat a gyermeki képzelet szabad csapongásának megadott vázlattal: a módszeresen vezetett tanulók önkénytelenül is megtalálják az élményi fogalmazvány keretét, ha az olvasmányokkal kapcsolatban megtanulták már (és ez az első és második osztály föladata!) a mozzanatokra-íagolást. Bár a fanterv nem említi, még ebben az osztályban is ajánlatos, időközönkint házi fogalmazványok Íratása, melyeknek mibenlétéről bő felvilágosítással szolgálnak a fogalmazástani vezérkönyvek. Ezeknek az osztály közösségében való fölolvastatása, a tanulók közös munkájával történő bírálata egyike a fogalmazásfanífás legeredményesebb módjainak. Ne sajnáljuk a ráfordított időt. Meglepő megjegyzések, friss, eleven jelzők és életet lehelő állítmányok, találó hasonlatok születnek meg a szinte vetélkedő igyekezetben, mellyel a tanulók egymás írását javítgatják, szépítgefik. Ha valahol, akkor bizonyára a fogalmazástanításban van szüksége a magyar tanárnak lendületre, a magyar nyelv alapos ismeretére. A felelőssége tudatában tanító tanár itt érzi legjobban, hogy a legnagyobb fölkészültség, tárgyi tudás, a legpontosabb nyelvismeret sem elég mindig ahhoz, hogy a tanulók — különösen egy-két írói tehetséggel megáldott gyermek — tudását
