Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
54 szolgálni. A lélekképző és jellemnevelő momentumokra különösen figyelemmel voltunk, a tantervszerű osztályfőnöki órákat nagyobbrészt e célra megtartottuk, az oktatás módszerében pedig híven követtük az Utasításban kapott s a tanuló közreműködő s alkotó tehetségének megmozdulását és kifejtését sürgető tanácsokat. Ez a munka nem köny- nyű; a tanárnak egész lelkienergiáját bele kell vinnie, hogy egy-egy 40—45 percnyi tartama alatt nagy létszámú osztályokban nem fanferv- szerű könyvekkel feladatát hiánytalanul és jól megoldja. Erre minden erőnkkel törekedtünk s az elért eredménnyel elégedetlenek nem vagyunk. A VII. osztályba bevezettük a fizikai munkáltató órákat, s a IV—VI. osztályú tanulók számára — rendkívüli foglalkozásként — kémiai gyakorlatokat tartottunk. A hozzájuk fűzött reményeket mind a tanulók munkakedvének, mind az elért eredménynek szempontjából egészen valóra váltották. A munkáltató fizikatanítás — az osztály nagy létszámára való tekintetből.— két csoportban, 2 egymásután következő órában folyt. Ezeken az órákon a fizika anyagából a következő részeket dolgozták fel a tanulók: 1. az egyenletes mozgás megfigyelése Mikola-cső alapján; 2. az ingamozgás; 3. súlypont-meghatározás; 4. areométer készítése; 5. Boyle-Marioífe törvénye Melde-csővel; 6. hangvilla rezgésszáma; 7. állóhullámok keltése Kundt-csővel; 8. a fényvisszaverődés törvénye; 9. a fénytörés törvénye planparallel lemezekkel; 10. a lencsék törvényei; 11. fénymérés Bunsen-féle fotométerrel. — A kémiai gyakorlatokról a beszámolót (c) pont) a rendkívüli tárgyaknál adjuk. b) írásbeli dolgozatok. Az írásbeli dolgozatokat az előírt számban, az Utasítások szellemében s azzal az értékeléssel írattuk meg, amely egyebeken kívül főleg az öntevékenység, az alkotó képesség szempontjából illeti meg őket. Valljuk, hogy a tervszerű munkával jól előkészített írásbeli dolgozat a tudásnak biztosabb mutatója, mint a szóbeli felelet. Ez utóbbi ugyanis alig történik meg tanári támogatás, vagy vezetés nélkül, s ez nemcsak a gyöngébb tanulókat, hanem még a jobbakat is szokta segíteni a sikerre. Ezzel szemben az írásbeli dolgozatban és a rajzban a tanuló az alapul szolgáló ismereteknek birtokában saját erejéből hozza ki változatos formában a nemcsak egy órában, hanem az órák során szerzett tudásanyagot. Ez a megállapítás nemcsak a feltaláló s elrendező munkát kívánó felsőbb osztályi magyar dolgozatokra érvényes, hanem a többire is, mert az elméleti tudásnak gyakorlatra átváltása az életnek szükséglete, s így az erre nevelés a cselekvő iskolának elsőrangú feladata. Egyéb hasznait vizsgálva az írásbeli dolgozatnak, megállapíthatjuk, hogy anyagának mind minősége, mind mennyisége tekintetében tervszerűen és a fokozatosság elvének szem előtt tartásával kitűzött, tehát a tanításba módszeresen beállított minden dolgozat egy-egy tükör, a tanár munkájának
