Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
48 szülői ház kapcsolatának erősítésére olyan módozatokon gondolkoztunk, amelyek a fogadóórákat — a szülők javára — könnyebbekké, a szülői értekezleteket az általánosak fenntartása mellett osztályérfe- kezletekre is tagozódva, célszerűbbekké, közvetetlenebbekké s gya- korlatiabbakká tehetnék; a szállásfelügyelő tanár beszámolt a vidéki tanulók elhelyezkedéséről; végül a könyv- és szertárőrök előterjesztették javaslatukat a folyóévi beszerzésekre. A II. félévi módszeres értekezleten mindenekelőtt megismertük az I. félévi nevelés-oktatás eredményét a belőle vonható hasznos következtetések végett: a magaviseleti állapotot az osztályfőnöki órák hatásának nyomozására is kiferjeszkedve, s a tanulmányi állapotot az írásbeli dolgozatok sok-sok tanulságával; azután érdeklődéssel megfigyeltük a rendkívüli tárgyak tanulására engedett jobb tanulók haladását, majd szemlét tartottunk az iskola általános munkájába beállított ifjúsági egyesületek munkája felett. E rendszerinti tárgyak s a II. félévi munkaterv megbeszélésén, továbbá a kirándulások és iskolai ünnepek programmjának elrendezésén kívül az igazgató megrajzolta a jó tanár egyéniségét; de nem azét, akit a spekuláció képzel el szinte megközelíthetetlen eszményül, hanem azét, aki van, aki él, aki az iskolában nevel és oktat, akit láthatunk, megfigyelhetünk s akihez hasonulhatunk. Végül a VKM-nak „a mindjobban szaporodó iskolai ünnepélyek és az azok alkalmával szedett belépődíjak“ szabályozására kiadott rendeletével (28. 706/1932. sz.) kapcsolatban főigazgatói felhívásra kifejtettük felfogásunkat és megismertettük álláspontunkat. — Az eítenőrző értekezleteken a hanyag vagy gyönge tanulók megítélésén kívül az igazgató oszfályláfogatásai alkalmával szerzett tapasztalataira hivatkozva, módszertani kérdéseket is fejtegetett, a munkaidő kihasználására tanácsokat adott s a tanulók figyelmének fölkeltésére, ébrentartására s az együttes munkára kipróbált fogásokat ajánlott; a II. félévi rovások és intések elvégzése után az igazgató az egységes szelekció szempontjait ismertette a gimnázium feladatának és a felsőbb tanulmányokra elhivatottság feltételeinek megvilágításával, majd a közelgő ismétlések s évvégi összefoglalások céljaira, célszerűségére, illetőleg a sikernek feltételeire mutatott rá. — Az osztályozó értekezleteken, félévkor és évvégén, összes növendékeink erkölcs-fegyelmi magatartását és tanulmányi előhaladását bíráltuk meg; s végül a zdróéríekezleíen az évvégi összefoglalások eredményeit osztályok és tantárgyak szerint megállapítottuk, a jutalmakat odaítéltük, az egész intézet anyagi, szellemi és erkölcsi állapotának képét megrajzoltuk és — tekintetünket az 1937/38. iskolai évre vetve, a jövőt előkészítettük. Külön emlékezünk meg arról az Utasítás szerint való, tehát rendesnek nevezhető értekezletről, amelyet Róder Pál főigazgatóhelyeítes iskolalátogatásának befejezésekor tartott a tanári testülettel. Ezen az
