Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1936
47 — Vitéz Rédey Gerő a Vitézi Rend tagja, a kardokkal ellátott Ferenc József-rend lovagkereszfjének, a II. oszt. lelkészi érdemkeresztnek, a Signum Laudisnak, a Károly-csapatkeresztnek és a Vörös-Kereszt- Egylef III. oszt. hadiékítményes díszjelvényének tulajdonosa, a miskolci fankerületben a görög ny. és irod. tanulmányi felügyelője. Székely Artúr az Emericana Eszterházyana corporatiójának lelkésze. Előadást tartott az egri Katolikus Legényegyletben „Kolpingifjú a társadalomban“, a 780. sz. Szent Kristóf-cserkészcsapat öregrajában „A cserkészet világhelyzete“, Felnémeten az Acfio Catholica előadássorozatában „Az eucharisztikus világkongresszus“ címmel és szent- beszédekkel működött közre templomunk paszforációjában. Tóth János dr. hittanár nagybőjti ifjúsági lelkigyakorlatokat vezetett a mezőkövesdi kir. kát. gimnáziumban és az egri érseki tanítóképző intézetben. Egyházi beszédet mondott az egri főszékesegyházban, a ferencrendiek templomában és Tiszabábolnán. DJ AZ ISKOLA ÉLETE. 1. Értekezletek. A rendszerinti értekezleteket az előírt időben és tárgysorozattal megtartottuk, s arra törekedtünk, hogy minden értekezletünk pedagógiai tartalmát részint újabb célkitűzésekkel, részint a tanulságokból levonható eredményekkel bővítsük. így a munkamegindító alakuló értekezleten a kerefszerű és elrendező megállapodásokon kívül a nevelés-oktatás sarkalatos princípiumaira is vetettünk felelevenítő pillantást. — Az I. félévi módszeres értekezleten a félévi munkaterv megbeszélése és összeegyeztetése után az 1935. VI. fc. végrehajtására kiadott Ufasítás-sal foglalkoztunk behatóan, figyelmünket nem annyira közigazgatási, mint inkább pedagógiai fejezeteire fordítva, s eközben meggyőződést szerezhettünk arról, hogy az Utasítás nemcsak újítani akar, hanem a nevelést és oktatást jobbítani is iparkodik. Ennek most bevezetett eszközeire, a tanmenetre s óravázlatokra vonatkozólag egységes megállapodásra jutottunk; a tanár önképzésének kérdését a tanítói ingenium és a didaktika kapcsolatában fejtegettük, s rámutattunk az ismeretszerzés közvetlen és közvetett forrásaira. Ugyancsak ezen az értekezleten vettük elő a II. osztály számára kiadott új tantervét, s épen úgy, mint a múlt évben az I. osztályénál, különösen az újításokat és változásokat állapítottuk meg, nemcsak a tanítási anyag, hanem ennek módszeres feldolgozása tekintetében is. Ezeken kívül megbeszéltük a tanulóifjúság lelki s testi épségének megóvását szolgáló módozatokat; szabályoztuk a színházba s moziba járást; elrendeztük a rendkívüli tárgyak és kirándulások dolgát; a tanulói tevékenységre alkalmakat adó egyesületeket és köröket új célkitűzésekkel a nevelés-oktatás szolgálatába állítottuk; aztán az iskola és
