Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
21 az ásót mint tömeget a talaj anyagrészeinek összetartó erejével szemben bizonyos távolságon át mozgatjuk. Ugyancsak munkát végzünk a köznyelv szavai szerint akkor is, ha egy tömeget bizonyos magasságra felemelünk. Ebben az esetben a Föld vonzóerejével szemben kellett munkát végeznünk szintén azáltal, hogy bizonyos úton át állandóan erőt kellett kifejtenünk. A munka tehát bizonyos úton át történő erőkifejtés eredménye. Mivel a munka csak a ható erőtől és a mozgás űtjától függ, azért az utóbbiak nagyságából következtethetünk a munka nagyságára. Kétszer, háromszor nagyobb tömegnek ugyanakkora magasságra való emelésénél kétszer, háromszor nagyobb erőt kell kifejtenünk, de ezáltal a végzett munka is ugyanannyiszor nagyobb lesz. A munka nagysága tehát az erővel egyenes arányban van. Hasonlóképen könnyű belátni, hogy ahányszor nagyobb úton kell ugyanazt a tömeget mozgatni, a munka is ugyanannyiszor nagyobbodik. A munka tehát a mozgás útjával is egyenes arányban áll. Ilyen viszonyban lévő meny- nyiségek összefüggésének kifejezésére az erő fogalmának meghatározásánál a változókból álló szorzatot találtuk alkalmasnak. Ha tehát a munkát L-lel (labor), az erőt P-vel, az utat .s-sel jelöljük, akkor a munka képlete: L = P s Az erő által mozgatott fest pályájának két pontját összekötő egyenest elmozdulásnak nevezzük. Mivel a munka mint az erőkifejtés eredménye csak a kezdő és végső helyzettől függ, azért a munka képletében az út helyett az elmozdulást kell vennünk. Sőt ezt is csak abban az esetben tehetjük, ha az elmozdulás az erő irányába esik. Sokszor megesik ugyanis, hogy az erő nem tudja saját irányában a festet mozgatni. Gondoljunk a hajóknak lovakkal való régimódi vontatására! Vagy vegyük azt az esetet, hogy a Föld vonzóereje az m tömegű testet egyszer szabadon mozgatja h magasságból a Föld felszínéig, máskor pedig egy lejtőn. Az eredmény mindkét esetben az, hogy az m tömegű test 5. ábra. f magasságból a Föld felszínére jutott ; a Föld vonzóereje által végzett munka tehát mindkét esetben ugyanaz. A szabadesésnél az m tömegű testre ható erő egyenlő a test súlyával: Q = mg. Mivel a mozgás az erő irányába esik, ezért a munka: L = Q. h = mgh Ugyanekkora munkát végez a Föld vonzóereje, amikor az m tömegű festet a lejtőn mozgatja végig. Mivel ebben az esetben az elmozdulás (a lejtő hossza) nagyobb, a mozgató erő szükségszerűen kisebb a test súlyánál, ami természetes is, mert a súlynak mint erőnek egy része
