Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
20 biekből kapjuk, ha a negatív előjelűeket a jobboldalra visszük át: u. = a 2 «2 = if + «1 = /? + -f = 3- “f“ «3 = g + w2 = g + 3. -|- = 5. -J"4 = Í7 + «3 = 0 + 5. | = 7- 2 “t = u + UU\ = . •. = (2 f — 1) -|Ha az egyes másodpercekben leírt utakat összeadjuk, megkapjuk a mozgás kezdetétől számított utakat. Előbbi egyenlőségeinkbe beírva a most kapott értékeket: .v„ = w„ = 0 • 5, = s„ + w. = «1 = 1. O 2 = 12. Q A S2 = 5, + W2 == 1. J- i 2 1 3. a 2 4. a 2 1 = 2'. a 2 S3 = S2 + »3 = 4. J- 4- 2 ^ 5. a 2 9. a 2 = 32. a 2 •^4 = ^3 + »4 = 9. J- 4- 2 ' 7. a 2 16. V 2 = 42a St = St. 1 + Ut = = fi a * 2 jelölésben f a sec-ok számát jelenti. Ha megállapodunk abban, hogy a f sec alatt leírt utat st helyett egyszerűen s-sel jelöljük, akkor a szabadon eső fest útját a nehézségi gyorsulással és a mozgás idejével a következőképen fejezhetjük ki: s=-£-. f2 2 Ebben a képletben az idő változásával csak az út változik, mégpedig az idő négyzetének arányában. Állandó marad a g gyorsulás értéke; épen ezért a szabadesés egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás értéke nem más, mint 1 sec alatt történő sebességváltozás ; ezért ha f sec alatt a sebesség 0-ból v értékre emelkedik, akkor 1 sec alatt -y értékű lesz; tehát a gyorsulás: g = ---; amiből: v = gf. A szabadesésnél tehát a sebesség az időnek elsőfokú, az út pedig az időnek másodfokú függvénye. * A munka. Az akadályozó erők ellenében létesített mozgásnál a mindennapi életben is munkáról beszélünk. Ha az ásót lenyomjuk a földbe, az ásás munkájáról beszélünk, melyet azáltal végzünk el, hogy
