Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
Egy másik érdekes észrevételünk az, hogy sokszor az erőműködésí nem követi az elméletileg megkívánt mozgás. A súlyos vasúti kocsit nem tudjuk kimozdítani helyéből, az asztalra helyezett vasgolyó nem esik a Földre stb. Ennek az a magyarázata, hogy a tömeg súlyánál fogva mint akadály szerepel az erőműködés ellenében, az erőnek tehát nagyobbnak kell lennie, mint az akadálynak, hogy mozgást létesíthessen; a vasgolyónál a tartó lap anyagának összetartó ereje képezi az akadályt. Ha ez kisebb a test súlyánál (pl. vízben), a mozgás valóban végbemegy. Abból, hogy egy test a másik mozgásának akadálya, hogy a test egy másik mozgásában sebességváltozást idézhet elő, következik, hogy egyik tömeg a másikra nézve erő gyanánt szerepelhet. Valóban minden mozgó tömegnek egy másik tömeg a mozgatója oly értelemben, hogy a tömeget mozgató erő mindig egy másik tömeggel van kapcsolatban. Ezért mondhatjuk, hogy a tömeg — mivel önmagát mozgatni nem tudja — tehetetlen, viszont a másik tömeg mozgatásához szükséges erőnek a székhelye. A test mozgatásához szükséges erő két részre oszlik: egyik része a tömeg tehetetlenségével szemben hat, másik része a mozgást akadályozó erők legyőzésére fordítfatik. A tömeg tehetetlenségével szemben csak sebességváltozáskor, elsősorban tehát indításkor kell erőt alkalmazni, később az egész erő a mozgás akadályainak legyőzésére szolgál. Ezért kell indításkor nagyobb erőt kifejteni, mint később, mozgás közben. * Az erő fogalmával kapcsolatban célszerűnek látszik közelebbről megvizsgálni a testeknek a Föld vonzó hatása alatt történő mozgását, az ú. n. szabadesést már csak azért is, mert az itt nyert eredményekre a későbbiek tárgyalásánál szükségünk lesz. A kísérletek azt mutatják, hogy a szabadon eső test általában minden sec-ban 981 cm-rel nagyobb utat tesz meg, mint az előzőben. A másodpercenként bekövetkezett úfnövekedésf gyorsulásnak neveztük. Ez tehát a szabadesésnél 981 cm-t tesz ki, vagyis g = 981 cm sec1. Induljunk ki a test nyugalmi helyzetéből 1 A mozgás kezdetekor még nincs út, tehát a 0-ik sec-ban megtett út: uo = 0. Az első sec-ban megtett utat jelöljük «,-gyel, a másodikban megtett utat w3-vel stb. Ugyanígy az útnövekedéseket d~, drve 1 stb. Az egymás utáni stfc-okban történő útnövekedések: di — tii tio í/2 = ll2 d3 = «3 — «2 d4 = r/4 — u3 stb.- 18 -
