Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935
13 A gyorsulás. Herakleitos, ó-kori görög természetfilozófus, a természet rendjét ezzel a mondattal — ami azóta szállóigévé lett — fejezte ki: panfa rhei (minden változik). E tételt a természet minden tekintetben igazolja. A természetben minden átalakulásnak van alávetve. Az átalakulás folyamata változást jelent. E változás közben a festek egyes tulajdonságai állandóak maradhatnak, mások viszont újabb változást szenvednek. Lássuk a dolgot egy példában! Maradjunk vizsgálódásunk tárgyánál, a mozgásnál! A leeső falevél, a vízen úszó fadarab helyét változtatja, vagyis mozog. Ez a változás azonban nem állandó, hanem maga is változó, mert a mozgás egyszer lassúbb, máskor gyorsabb. E testek egyes tulajdonságai állandóan megmaradnak a változás alatt (pl. szín, tömeg, alak stb.), mások ellenben megváltoznak. Itt legközvetlenebb változást a sebesség szenved. Az, hogy a mozgás egyszer lassúbb, máskor gyorsabb, a sebesség változását jelenti. A természetben minden mozgás ilyen természetű. Egyenletes mozgást szinte kivétel nélkül csak mesterséges módon tudunk előállítani. A mozgás változásával annak egyik tulajdonsága, a sebesség is változik. A sebesség változása szintén az időnek a függvénye. A sebesség- változást éppen úgy az időegységre vonatkoztatjuk, mint az út változását. Az 1 sec alatt bekövetkezett sebességváltozást a f idő alatt lefolyt sebességváltozásnak és a hozzátartozó időnek hányadosa szolgáltatja. Ez a tört egy másik tulajdonságát árulja el a mozgásnak, amit a gyorsulás szóval fejezünk ki. Ha a sebességváltozást í>-vel, a gyorsulást (accelerafio) a-val jelöljük, akkor a gyorsulás általában: v A képletből a gyorsulás egységét is megkapjuk v = 1 cm sec'1 és f = 1 sec helyettesítéssel; ekkor ugyanis a is egyenlő 1-gyel. A gyorsulás egysége tehát: 1 cm sec = j cm sec'2 1 sec Annak a mozgó testnek van egységnyi gyorsulása, amelynek sebessége 1 sec alatt a sebességegységgel változik; másszóval, amely minden s<?c-ban 1 cm-rel nagyobb vagy kisebb utat tesz meg, mint a közvetlenül előzőben. A gyorsulás a dolog természete szerint lehet pozitív, 0, vagy negatív. Pozitív, ha a sebesség növekszik; 0, ha a sebesség állandó és negatív, ha a sebesség csökken. Ha a mozgó test gyorsulása pozitív, a mozgást gyorsulónak nevezzük, 0 gyorsulás esetén egyenletesnek, negatív gyorsulás esetén pedig lassulónak. A 0-tól különböző gyorsu- lású mozgást változó mozgásnak nevezzük. Ennek egyik különleges esete az egyenletesen változó mozgás, amelynél a gyorsulás állandó marad. A gyorsulás fogalmát az elért sebességnek és a hozzátartozó időnek hányadosa csak megközelítőleg fejezi ki. Ugyanazon meggon-
