Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1935

95

látszat-eredmények elérése céljából csakúgy áttérhetne a tesztvizsgálatokra való preparálásra, mint ahogy épen a vizsgákra való előkészítést is végezheti. (Somogyi József, Tehetség és eugenika. 1934.).

Végül a tanulói teljesítőképesség megállapítására igen alkalmasaknak látszanak azok a megfigyelések, amelyek a tanulókról mint cselekvő munkaközösségek tagjairól nyerhetők. A munkáltató oktatásról s annak határairól fentebb kifejtettük elgondolásunkat. Most csak azt óhajtjuk újólag hangsúlyozni, hogy még a munkaközösségek keretén belül is csak igen mérsékelt létszám mellett lehetséges a tanulók képességeinek és egész egyéniségének olyan megismerése, melyre nyugodtan alapíthatjuk ítéletünket.

Ezen felfogásunknak megfelelően nem tehettük iskolánkat különféle kísérletek psychológiai laboratóriumává, hanem ítéletünket a következő gyakorlati eljárásra iparkodtunk felépíteni: 1. Mindig szem előtt tartottuk az egyes tanulónak és az egész osztálynak szellemi teherbíró- képességét és fejlettségét, — mind módszer, mind követelmények szempontjából. 2. Törekedtünk a cselekvő iskola szellemében minél nagyobb szerepet juttatni a tanulók öntevékenységének, s elősegíteni számukra a kultúrjavak lehető önálló birtokbavételét. 3. A tanulók teljesítményeit mint a teljes gyermeki egyéniség megnyilatkozását kívántuk tekintetbe venni, minden gátlásának és minden lendítő erejének mérlegelésével. Épen ezért álltunk mellettük megértő és jóakaratú lélekkel és képességeiket bontogatni, szárnyalásra segíteni akaró készséggel. 4. Jobb eljárásmódok hiányában nem mondhattunk le arról, hogy rendszeres és alapos kérdezés-móddal iparkodjunk a tanulókról adott köfelességszerű ítéletünket megalapozni. Azonban ezt az ítéletet mindig a tudás állandó és gondos kutatása, a tanuló teljesítményeinek szorgos megfigyelése előzte meg. S mindebben tanítói eljárásunk és tanári egyéniségünk szigorú és őszinte önkritikája segített és vezérelt bennünket.

Ilyen elvszerű eljárás után nyugodtan vettük tudomásul a számokban s százalékban is kifejezett eredményt, mely az utóbbi évekhez hasonlóan, idén is jónak mondható. Az osztályozott 535 tanuló közül 490 felelt meg, vagyis 91'59°/o. A bukottak száma 45, vagyis 8*41 °/o.

Iskolánk fegyelmi élete ebben az évben is megnyugtató volt. Mi legalább ilyennek ítéltük, amint az a statisztikából is kitűnik: 62'23°/o példás, 37*19°/o jó, 0'58°/o szabályszerű, kevésbbé szabályszerű nem volt.

Az iskolai közös munka érdeke azt kívánja a tanulóktól, hogy egyéni hajlamaikon, ösztöneik, temperamentumuk megnyilatkozásain a többiekre való tekintettel uralkodni megtanuljanak. Bizonyos túlzó iskola-reformereket a gyermek iránt való szeretet helytelen értelmezése arra indított, hogy állást foglaljanak a külső rend és iskolai fegyelem megszabott formái ellen. Egyes kísérleti iskolákban szerzett szó-