Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
5 három irodalmi levele, melyek közül a harmadik Ars Poetica néven ismeretes. Meghalt Kr. e. 8-ban, két hónappal Maecenas halála után, beváltva ígéretét, melyet a jóbarátjának fogadott: hogy nem sokkal éli túl. Horatius a műveiben, főleg Epistoláiban és szatíráiban elszórt erkölcsi és bölcseleti elveknek és reflexióknak köszönheti népszerűségét és világhírét. Ha vizsgáljuk, honnan merítette Horatius lelke tartalmát, látjuk, hogy első mestere atyja volt. Ahol csak szerét ejtheti, mélységes hálával beszél róla. Atyja érdemének tulajdonítja, hogy jelleme becsületes, nem kapzsi, fösvény vagy ledér; hogy tisztán, fedd- heíetlenül él, barátai szerefefe és becsülése közepette. (Sat. I. 6.). Eldicsekszik vele, hogy szegény atyja mily gonddal nevelte és taníttatta erején felül, akárcsak senatornak vagy lovagnak fia lett volna. Atyja az életből merített példákból oktatta fiát, és korán figyelmessé tette arra, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen, és mi a fonák az emberek viselkedésében. Azt akarta, hogy fia mások kárán okulva igyekezzék a rosszat kerülni, s belátva a helytelen cselekedet rossz következményeit, óvakodjék attól. (Sat. 1—4.). Mikor kikerült az apai fegyelem alól, bölcseleti tanulmányokat folytatott. Rómában a szabadság napja ez időben lemenőben volt. A régi köztársaság a philippi csatatéren sírbaszállf, s az egyeduralom bekövetkezését megakadályozni nem lehetett. A szabadság megszűntével a szabad gondolkodást és vélemény-nyilvánítást is gúzsbakötöffék, s a bölcs emberek a politikai élet porondjáról kezdtek a csendes, meghitt, békés életbe — az „ofium“-ba — visszavonulni. A filozófiában ezidőfájt három főirány uralkodott. Epikuros bölcseleté az élvezetekben kereste a boldogságot: Egyél, igyál, játsszál, a halál után semmi gyönyör sincs, — mondta. A szigorú stoikus Zeno azt hirdette, hogy a természet útmutatása szerint és teljes közömbösségben kell élni. A szkeptikus Pyrrhon tanítása röviden ez: Ha nyugodtságot óhajtasz, ne törd magad a tudás után, hiszen úgysincs biztos ismeret. Mintha Pilátust hallanók, aki Krisztus Urunktól kérdezi: Mi az igazság? A görög bölcselet nem az igazságot s az örök értékeket kereste ebben az időben, hanem a boldogság forrásait kutatta, s úgy vélte, más-más helyről fakadnak azok. Horatius főiskolai tanulmányaiban ismerkedett meg a görög bölcselet tanításaival, de tartósan egyikhez sem szegődött élete folyamán, hanem mindegyikből kiválogatta a neki megfelelőt, ahogy ezt költeményei is elárulják. Költészete első virágai az epodusok és szatírák. Egyéni hajlandósága, továbbá fiatalkori keserű hangulata ösztönözte ezek megírására. Mint említettük, első versei sok ellenséget, de sok barátot is szereztek neki. Bejutott Maecenas kegyeibe is, költő-barátai, Vergilius és Varius révén. Maecenas kegye megszabadította az anyagi gondoktól, de némi
