Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1934
29 mányi előhaladásáí bíráltuk meg. Ezeken kívül az egy-egy osztályban tanító tanárok is folytattak megbeszéléseket növendékeik dolgairól, s ezzel különösen a nevelés és a tanulók klasszifikálásának egyöntetűségét szolgálták hathatósan. Két alkalommal a szülőket is értekezletre hívtuk; először dec. 16-án, amikor az igazgatónak az eddigi fegyelmi és tanulmányi állapotról szóló ismertetése után László Vince dr. r. tanár értekezett „Iskola és élet“ címen. A másodikon, máj. 12-én, miután az igazgató újra beszámolt a tanulók erkölcs-fegyelmi magatartásáról és tanulmányi eredményéről, kiterjeszkedve a tanári és szülői ítélet közt sokszor mutatkozó különbségek magyarázatára is, ismét László Vince dr. volt az előadó. Ez alkalommal — az elsőnek mintegy folytatásául — „Jellemnevelés“ c. előadásával iparkodott a szülőket a nevelésben készséges segítőkül megnyerni. A szülők mindkét alkalommal élénken érdeklődtek s megértő tetszéssel fogadták a szépen oktató szót. A VIII. osztályban a hittanvizsgálaf és az évvégi összefoglalások május 10—14. napjain, az érettségi írásbelik 16—18., a szóbelik június 4—7., a magánvizsgálatok 6—8., az I—VII. osztályokban a hitfanvizs- gálafok és összefoglalások június 8—14. napjain voltak. A hitfanvizs- gálatokon Novák Sándor apátkanonok úr, az érettségi szóbeli vizsgálatokon és a magánvizsgálatokon Kocsis Lénárd dr. bencésrendi középiskolai főigazgató úr elnökölt. Az évet ünnepélyes Tedeummal a nm. VKM. 36.139/1935. V. 1. sz. rendelete értelmében június 17-én fejeztük be. 3. A tanulók száma a nm. VKM. 32.000/1934. V. a. sz. rendelete következményeképen, amely az I. osztályra felvehető tanulók számát leszállította, intézetünkben alig változott; részint azért, mert ugyanez a rendelet az egri gimnáziumot más három intézettel együtt kivette az általános rendelkezés alól és az I. osztályra felvehető tanulók számát továbbra is 60-ban állapította meg; részint azért, mert a többi osztályban a régi felvételek alapján oly nagy a tanulók száma, hogy azt az apadást, amely az első osztályban az azelőtt engedélyezett nagyobb számfeletti felvételek elmaradása folytán következett be, egyes osztályok túlnagy létszáma pótolta ki. Érdekes jelenség azonban, hogy az I. osztályú magántanulók száma megnövekedett. Ezek azok közül kerültek ki, akik az osztálylétszám szigorú megkötöttsége miatt nyilvános tanulókul felvehetők nem voltak. Ilyképen a rendelet csak az egyik, de mindenesetre fontosabb célt, a pedagógiait: a nyilvános tanulók tömeg- szerű sűrűségének enyhítését el fogja érni; a másikat azonban, az általános kultúrpolitikai szempontból aggasztót, hogy a tanulni vágyók ne egy irányba, a gimnáziumok felé tóduljanak, biztosítani nem látszik, hacsak a magántanulás nemkívánatos voltáról való tapasztalat előbb- utóbb jobb meggyőződésre nem vezet. Hóman Bálint kultuszminiszter úr kultúrpolitikájának kiteljesülésétől várjuk, hogy az egyébként
