Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
23 koch Tamás várnagy tartja esküje értelmében még a király ellen is,65 s ezzel a vár is, meg a környező birtokok is exterritoriális területté vállnak: független kiskirálysággá, teljhatalmú parancsolójuk hét éven át Varkoch, társa a kapitányságban 1543-tól kezdve Chepei Ákos Miklós.66 Perényi vizsgálati fogsága sokáig elhúzódik, sok a vád ellene s ő maga állítja össze a védőiratot. Az országos közhangulat mellette van, az 1545-i országgyűlés is törvénytelennek tartja elfogatásának körülményeit és szabadlábra-helyezését követeli. A megújuló vádak, a védelem, majd a tárgyalások sokáig nyújtják a fogságot, s csak a fogoly betegsége sietteti a megegyezést. A végső feltételek a kővetkezők: Perényi 40.000 forint biztosítékot tesz le, hogy szabadulása napjától számított négy hónapon belül átadja Eger várát minden hadifelszerelésével együtt.67 A szabadonbocsájtotf Perényi azonban 1549 márc. 2-án meghal,68 a megegyezés özvegyére és kiskorú Gábor fiára száll, így kerül vissza Eger vára Ferdinánd hűségére júl. 20-án. Varkochtól gróf Salm Miklós országos főkapitány veszi át és adja Dobó István meg Zay Ferenc várnagyok kezére. E viszontagságos félszázad nem múlt el nyomtalanul a vár fölött. A sokszor megismétlődő gazdacsere bizonyítja avult voltát. A mohácsi vész korában olyannak kell elképzelnünk, mint amilyen a restaurált Vajdahunyad. A magas falak és még magasabb tornyok (amelyekből a jelenlegi ásatás kettőt feltárt) nem védelmet jelentenek a védőkre, hanem veszedelmet, ezeket könnyen fejükre ronthatta a támadók ágyú- tüze. Ezért a védőknek nincs is kitartásuk és ha az ellenfél ágyúkkal vonul fel, vagy megszöknek, vagy átadják a várat. A gyökeres modernizálásra egyik birtokosnak sincs sem ideje, sem pénze. Valamiféle átalakítási hajlamra e zavaros időkből is találunk adatot; a falsérüléseket hirtelenében gerendavázzal egészítik ki s a gerendaközökbe agyagot vernek, a vékony falak mögé hasonló módszerrel palánkot húznak; így pl. Lóránt Péter várnagy 1530 máj. 1-i levele Nádasdyhoz jelenti, hogy parancsai értelmében intézkedett, hogy a jobbágyok az építéshez alkalmas faanyagot szállítsanak a várba, csak az a baj, hogy a jobbágyok annyira ki vannak fosztva mindenükből, hogy ez a szállítás lassan megy és jobb volna kőépítkezéssel megoldani a tervezett erődítéseket.69 A Serédy—Bebek korszak építkezéseinek is van emléke a vár két legkeletibb bástyájának elnevezésében: Bebek-torony, Bebek-bás- tya.70 Azt biztosan tudjuk Tinódi szavahihető leírásából, hogy az egri vár a Perényi-korszakot megelőző időben egységes vár, nincs kettéosztva belső és külső várra, viszont a ma fennálló vár az akkorinak csak nyugati fele. Erre az igennagy-terjedelmű várra vonatkozik Lóránt Péter 1530 júl. 18-án kelt levele, amely a Ferdinánd-pártiaktól való ostrom félelmében íródott. E levélben Zalóky György másodka-
