Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
24 pifány megírta, hogy ostrom esetén egyszerűen ki fog vonulni a várból „mert az nagy, a por pedig kevés!“69 Úgy látszik, ott is hagyta a várat, mert Lóránt 1531 febr. 20-i levelében már Chaby István a kapitány. Chaby ketté akarta választani a várat egy fallal belső és külső várrá, ennek a kezdeményezésnek nyoma az a róla elnevezett bástya, amelyet Tinódy említ.70 Ezt a kettéépítést a Perényi-korszak valósította meg, de a Chaby-bástyánál nyugatibb ponton húzatoít Var- koch egy falat csaknem merőlegesen a templom hosszirányára. E fal levágta a sugárkápolnás sokszögű szentélyzáródásf a templomról s azt bástyának építette át. E fal elé széles és mély árok került, a két vár közötti közeledésre pedig alagút épült a templom déli falához teher- híddal és oldalt két gyalog-felvonóhíddal; ez a mostani Sötét-kapu, az egykorúak szerint „közép- vagy emelcsös-kapu.“ Erre az alagútra azért volt szükség, mert az új fal mögé széles és magas ágyúállást terveztek a templomrombolás kőtörmelékéből meg az árokból kikerülő földből. Hogy e magas töltés laza földje meg ne csuszamodjék a belső vár felé, még egy erős falat kellett átvezetni a templomon az első mögött, azzal párhuzamosan s így e két új fal közé került a töltés: egy valóságos mesterséges domb és ez megsemmisítette az egész késő- gót szentélyt, sőt a román időkből maradt félkörű apsziszt is levágta a templom testéről. E koloszális erődítési munkát a Varkoch-éra nem is tudta elvégezni, a befejezés Dobó korára maradt.71 E nagyszabású vármodernizálással kapcsolatban említjük meg, hogy Perényinek Milánói Miklós nevű olasz építésszel már 1526-ban szerződése volt,72 hasonlóképen ő kezdte foglalkoztatni Egerben a híres hadiépítészt: Alexandro da Vadeno-t, Eger későbbi királyi építészét, az ő nevét őrzi a Sándor-bástya,73 Perényiét pedig az az emléktábla, amelyet Pyrker érsek helyeztetett ama kaputorony csonka falába, amely Tinódi szerint szintén Varkoch-építése. 5. Dobó vára (1548—1552). A király magyar tanácsosai 1548-ban az országos várvédelemre vonatkozó terjedelmes javaslatot terjesztenek a király elé, ebben Eger városának erődítését javasolják és azt, hogy az északmagyarországi főkapitány serege itt tartózkodjék, a vár alaposan erődítessék meg kincstári pénzen és legyen benne állandó őrségül 200 lovas és 300 gyalogos; minderre bizonyára fog jutni az egri püspöki jövedelmekből is 800 forint a püspök ellátásán kívül, ha azok rendbe hozatnak74. E javaslatból könnyű kiérezni Oláh Miklós kancellárnak, a kinevezett egri püspöknek áldozatkészségét. Ezt az anyagi áldozatot az országos helyzet teszi szükségessé. Eger többé nem a püspök magánérdekelf- sége, Buda elveszte után a maradék-királyság sarokpontja lett, vele
