Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
52 rőzsével és az aknamunkát is a bástyák alá. Maga a várparancsnok: Nyáry szemtanúk szerint alig látható. A külső várat tiszta idegen zsoldos-katonaság védi, ezek bort követelnek az ostrom hevében, Nyáry csapraütfet hordókat az északkeleti (Pál-) és az északnyugati (Ungnád-) bástyán; egyik részeg katona meggyujtja az ágyúport, a robbanástól meggyül az árokban a rőzse, kitör a pánik, hiábavaló az idegen és magyar tisztek minden vitézkedése, Nyáry fut legelői s mert a híd fele van tolongókkal az egyik bástya fifkosajtaján menti be életét a belső várba. A külső várat egyetlen véres roham elfoglalja. A török azonban rögtön észreveszi, hogy a belső várat keletről nem lehet támadni, a ma is álló két keleti bástya rejtett ütegei oly tökéletesen tudják a két bástyát kölcsönösen védeni, hogy itt nem is remélhető siker, északról kezdik meg a Zárkándy-bástya aláaknázását, lövefését és rohammal való elfoglalását, de az északnyugati bástya ütegei nagyszerű oldalvédelmet adnak itt is. Megkezdik hát a délnyugati bástya aláaknázását, délről a város felől. A vár építésze: Stella Kristóf önként jelentkezőkkel leszáll az aknafolyosókba, hogy az ellenséges akna irányát megállapítsa; későn találja meg, mire befúrnak a török aknába, abban már robban apuskapor; mind ott vesztek. Másutt is robban akna, védekezni sem tudnak ellene, sőt a vallonok megtagadják a védelmet „nem akarják barmok módjára fejüket faltörmelékek közt az ellenségtől lenyakaztatni“! Nyáry maga nem is mutatkozik, a vallon lázadókhoz csatlakoznak a magyarok is; sajnos, magyar ember vállalkozik tárgyalásra a törökkel október 9-én, egy angol trombitással megy az ostromlók közé, fehér zászlóval. A szultán írásban ígéri meg a szabad elvonulást s a résekhez őrséget állíttat, de mindjárt a hatvani tettesek után érdeklődik. A szultán győzelmi jelentése szerint október 12-én adta meg magát a vár, 13-án történik az átadás, de alighogy a kivonulásra a kaput kibontják, a janicsárság északról a réseken betör az őrségen keresztül, kezdődik a mészárolás... az idegeneket legyilkolják, a magyarokat rabságba vetik... az angol követ is vett egy kis ötéves magyar leánykát 10 velencei aranyért. .. Eger történetében 1596 október 13-a szégyenfolt. Az európai sajtó ismét foglalkozik Egerrel, de nincs mit dicsekednünk vele, itthon meg kezdődnek a felelősségre-vonások. Cogonaro Claudio-t is haditörvényszék elé állítják, ő mindenért Nyáry-t okolja, meg a magyar lázadókat, Nyáry a vallonokat... az igazi ok az, hogy hiába öltek bele Eger erődítésébe oly temérdek összeget, hasztalan volt Boldigara zsenialitása, ha hiányzott a védőkből az önfeláldozás és jellemerő. Dobó és maroknyi népe a „juhaklot“ is megvédfék, Nyáry és temérdek zsoldosa a „bevehetien“ várat is elvesztegették105.
