Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933

40

társalogjanak a várbeliek, beereszteni őket a várba nem szabad; fájlalják, hogy több mint 7000 forint a zsoldhátrálék stb.

Az egyes magyar várakról szóló ilyenféle jelentés a magyar tanácsosokhoz került Bécsbe, akik a teendőket kérelem formájában terjesztik a Felség és a Haditanács elé. így 1560-ban főkép egri jelentések alapján javasolják, hogy a lovasoknak évi „sallarium“ adassék havi zsold helyett, ezt magyarul „jargalás“-nak hívják s ezt is emelni kellene, különben kiüresednek a végházak, vagy fizetetlen őrségük kifosztja a környéket (confinia nudentur). A jobbágyok helyzete valósággal embertelen a sok vár-kényszermunka miatt s a katonaság ép úgy fosztogatja őket, miként pusztává tette a hódoltság földjét.97

A magyar várnép ellen szóló e súlyos vád — minél jobban távolodunk Dobó várkapitányságáfól — annál igazabb, maguk a várkapitányok sem mérhetők össze Dobó István vezéri nagyságával. Bornemissza és Zárkándy, majd Zolfay István, Horváth Ferenc, Má- gocsy Gáspár és Forgách Simon, mind jó vitézek, de nem jó gazdák, a lakosság pusztul, a törökség hódít. Lassan Eger egész környéke neki adózik, messze be Borsodba, Gömörbe.

Tüneményes vitézi hőstettekről eleget hallunk: pl. 1553 tavaszán egri vitézek Baja városát sarcolják meg, a következő év őszén Fülek várát foglalják vissza; 1555 nyarán a ráckevi vásár megütése Sztambulban is nagy bosszúságot okoz, 1559-ben a budai basa zsidó bankárját ejtik fogságba, 1561-ben Péterváradig portyáznak, 1565-ben tőrbe csalják a hírhedt Báli agát, 1566-ban Tolna alól szállítanak be az egri portyázók két „nyelv“-ef a Szigetvár ostromára menő szultáni seregből, a hatvani ravasz Dzsafer agát is foglyul ejtik, 1567-ben a híres túri vásárt rabolják ki és a Dunán török naszádokat süllyesztenek el. Kémeik Kecskemétig, Nándorfehérvárig járnak, portyázóik rémei a török hódoltságnak, de a sok rablás, tőrbecsalás, pusztítás kölcsönét a törökség is igyekszik visszaadni. A foglyokkal valóságos emberkereskedés folyik, a „fejvadászat“ is szokásjogot nyer, parasztok beszolgáltatta török fejért 3 forintot fizet az egri vár78.

Az egri várőrség lelkületére élénk világot vet a püspökséggel folytatott áldatlan állandó civódás is. Vége a Dobó-korabeli jó viszonynak, mikor még karácsonykor „krispan„-t (karácsonyfa) állítottak az egri vitézek. Mindjobban hódít közöttük az új hit. Verancsics öt évi tartózkodása alatt (1558 február 26 -1563 december 1.) sem tudja megállítani e folyamatot, végül is belefáradva az egri állapotokba, átadja a várat is, a püspökséget is a Királyi Kamara kezelése alá s maga nyugalomba megy Pozsonyba. Míg Egerben tartózkodott, sokat tett a katolicizmus fenntartása érdekében; míg előtte csak a nagyhét három utolsó napján volt istentisztelet az egri vár templomában, ő rendbehozafja és újra felszeníelteti azt 1563 november 13-án. Ferenc-