Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933

8

hogy adataim ellenőrzését lehetővé, az ismeretlen levéltári kincseket pedig mások által is felkereshetővé tegyem. Tanulmányom terjedelme így megkétszereződött jegyzetekkel s hogy ezek az olvasót ne zavarják, de kutatók rendelkezésére álljanak, e tanulmány után csatolom őket. A rekonstrukciós terveket oly eredeti térképek sajátkezű másolatai után készíttettem, amelyek hitelesített fényképei már megjelentek „A XVI. századi várépítészet" c. tanulmányomban.1

1. Az egri vár őskora.

Az egri vár helyét a földrajzi helyzet jelölte ki. A Nagyalföld és a felsőmagyarországi bányavárosok közötti legrövidebb útvonal Szolnoktól Putnokig az Eger patak vájta völgyön halad keresztül s e völgy közepére épült útzáróul az egri vár. De mikor? A helytörténetírók a magyar honfoglalást megelőző várépítkezésről beszélnek,2 ennek azonban sem elfogadható kútfőalapja, sem régészeti bizonyítéka nincs, de valószínűsége sem. Az archeológiái kutatás az egri várban számos ponton lehaladt próbakép a bolygatatlan őstalajig, de nyomát sem találta semmiféle honfoglaláselőtti várépííkezésnek s e negatív eredmény annál biztosabb, mert az egri várat környező dombtetők (Kis- eged, Nagyeged, Tetemvár, Várhegy, Maklyánvár stb.) valamennyien tartalmazzák a praehiszíorikum leleteit, némelyik, mint pl. a Várhegy több rétegben is. Alig valószínű az is, hogy a honfoglalók rögtön megszállták volna az egri völgyet, mert a magyarság lovasnomád-népe elsősorban állandó nagykiferjedésű legelővidéken szállt meg törzsenként, a vadvizes sűrű őserdőket — mint amilyen az egri völgy is volt ez időben — legfeljebb vadászterületnek használta. Ugyanerre enged következtetni az is, hogy az egri völgy egész terjedelmében egyházi birtok Szent Istvántól kezdve, már pedig tudjuk, hogy Szent István a törzsek által el nem foglalt földterületeket nyilvánította királyi birtokoknak s e lovasnomád szempontból alig használható hatalmas birtoktestekből szakította ki az első püspökségeknek adományozott domíniumokat.3

Az egri vár történetét az írott források objektív kritikája és a régészeti vizsgálatok világa mellett sem az őskorba, sem a népvándorlás világába, sem a honfoglalás idejébe nem lehet visszavezetni; az emberi kultúrmunka itt csak a magyar királyság egyházalapító tevékenységével kezdődik.

A vár keletkezésének első három százada még ennyi romantikus szépség feláldozása után is homályos. A hagyomány már hétszáz évvel ezelőtt Szent István püspökség-alapítását hangsúlyozza. Nem kételkedhetünk benne, mert IV. Béla 1261-ben kelt oklevele világosan beszél: „. .. Szent István, mint az ország első fejedelme és apostola