Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1933
9 Szent János apostol és evangélista egri egyházának alapítója és adományozója . . A hagyomány azt is tudni véli, hogy első királyunk személyesen gyönyörködött az első egri székesegyház építésében egy magaslatról, melyet azóta is „Királyszék“-nek nevez a hagyomány.5 Ennek az egervári templomépítkezésnek számos XI. századból való faragott kövét megtalálta a régészeti kutatás, nagyobbrészt azonban nem eredeti beépítésben, hanem másod- sőt harmadlagos alkalmazásban, ahogyan azokat vagy a későbbi templom- vagy vár-építkezések felhasználták.6 Nagy kérdés azonban az, vájjon az egri vár mai helyén keletkezett első egyházijellegű építkezések várszerűek voltak-e, vagy sem ? A történelmi helyzet elgondolása a formális várépítkezés ellen szól. Eger nem megyeszékhely, nem is lakott telep a püspökség létesítése előtt, hanem új lakótelep-kezdeményezés, még a telepesekről is a királynak meg a püspöknek kell gondoskodnia, várépítkezés szükségessége ép az egri völgy lakatlansága miatt föl sem merül. Még a tatárjárás sem talál Egerben ostromlandó várfélét. Rogerius, a tatárjárás történetírója szerint a tatárok Egert minden nehézség nélkül dúlják föl, míg pl. Esztergomot és Pannonhalmát ostromolni kénytelenek. Ha az egri egyházi építkezések csak megközelítették volna a várszerű jelleget, ezt sem Rogerius nem hagyta volna említés nélkül, sem IV. Béla említett oklevele.7 Utóbbi megemlékezik az egri székes- egyház kirablásáról, felgyujtásáról, de semmit sem tud az egri várról. Az egri várbeli ásatások sem találtak mindezideig oly nyomokra, amelyek alapján a XIII-ik századot megelőző várépítkezésre szabadna gondolni. Általában a tatárjárás előtti keresztény magyar korszakban nem kereshetünk középkori értelemben vett kővárakat. A római castrum-maradványokon és őskori földsáncokon kívül csak nyugatról jött jövevények építettek nálunk várszerű erődítéseket, de nyugaton is csak a XII-ik században kezdenek intenzíven várakat építeni kőből vagy téglából. Árpádkori krónikások sem tudnak tatárjárás-előtti egri várról, ámbár Egerrel, mint fontos püspöki székhellyel, ahol Árpádházi királyok is gyakran megfordultak, eleget foglalkoznak; pl. oly alkalmakkor, mint II. István és Imre király halála; Imre királyt (f 1204) a krónikások egyhangú állítása szerint az egri pompás székesegyházban temették is el.8 Az egri várról még sincs egyetlen krónikában sem említés, kétségtelenül azért, mert nem volt. 2. A középkori vár. IV. Béla királyunkat a tatárjárás tanulságai bírták rá, hogy a patriarchális teljhatalomból engedve, megelégedjék hűbéri szolgálmá- nyokkal, főleg várak építése céljából adományozott hűbérbirtokok
