Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
7 Ä várvédelem döntő szerepe a településben. Könnyű felismerni a telepítő erőt, mely Eger város helyét az Egér-patak völgyében ép a mostani területén jelölte ki. A várvédelem tette ezt, mert, mint már jeleztük, itt szűkül össze a folyóvölgy az Alföld felől elsőízben és a félszigetként kiugró Várdomb-terrasz szinte felkínálja magát várépííés helyéül. Nyugati oldala a megvédő fravertinó következtében meredeken esik alá a mai völgysíkra. E felső takaró védte meg az alatta lévő pannóniai agyag és homokrétegeket a lepusztulástól. Azonban kicsi ez a mésztufa-folt, úgyhogy csak a vár nyugati A képen jól látható az előtérben levő házak teteje felett a Tetemvár fer- raszának házsora. (Szerző felvétele). része épül erre, a keleti fele pedig a vele szomszédos Almagyar enyhe lejtőjére. A leghevesebb támadások ezen a keleti és déli oldalon történtek, mert a nyugati alámosotf, csaknem függőleges perem szinte bevehetetlennek bizonyult. Bármilyen jó helyzete volt Eger várának a középkorban hadászati szempontból, a város kedvező kialalulásának nem kedvezett. A vár kifejlődési centrum, innen indul kifelé a terjeszkedés. De ez csak nyugat felé történhetik, mert keletre az Almagyar magas dombvonulata áll a terjeszkedés útjában; így szorul le a város a mai völgyfenékre. Ezzel megkezdődött a lakosok állandó küzdelme az árvizekkel, sokszor pedig tűzvész pusztított benne. Máskülönben is az összeszűkült völgysík, melynek szélessége a vár irányában 500 m, nem alkalmas város településére. így jön létre az összezsúfolt, szűk, görbe utcájú Belváros, melynek forgalmi útvonalait csak
