Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
34 hón terjeszkedtek, hogy a keleti oldalakat és a mélyen fekvő dombok alját is szőlővel telepítették be, hol különösen a völgyek alját megülő hideg levegő a május havi nagy éjtszakai lehűlések alkalmával tesz nagy fagykárokat. De az itt termesztett bor minőségre nem veteked- hetik a verők termésével. Különben a szőlők alja legtöbbször veteményes föld, kaszáló vagy gyümölcsös, esetleg kukoricát, burgonyát termesztenek rajta. Sőt a szőlősorok között is zöldséget, hüvelyeseket ültetnek. így a szőlő sokféle házi szükségletet fedez. A sok szőlőkért miatt a szelíd lankákkal borított egri határ a jól művelt kultúrtáj kellemes képét nyújtja. A gyümölcsfajták közül különösen a csonthéjasok (cseresznye, barack, szilva, dió) vannak elterjedve. A gyümölcstermelés terén még sok a kívánni való. Itt említjük meg, hogy az egri zöldségtermelés is híres, de ez jobbára az Eger-patak alluviumán folyik. Termesztenek itt azonkívül más konyhakerti veteményf is, aminek öntözésére a vizet primitív vízemelőkkel hozzák fel a patak medréből. Az ártéren hosszan elnyúló Kertész-utca lakóinak enemű foglalkozásáról nyerte elnevezését. Sőt melegágyi primőrök termesztését is űzik, sajnos, jelenleg kevés haszonnal. Hajdan a törökök rizstermeléssel is foglalkoztak a Tárkányi-patak árterén. Ennek emlékét őrzi a rizskása- malom elnevezés. Itt említjük meg, hogy a török járom alól felszabadult Eger határa a régi földesurak, a püspökök és a káptalanok tulajdonába ment át. A kassai kamara hiába hirdette, hogy jelentkezzenek az egykori más telektulajdonosok utódai, kik igazolni tudják birtoklási jogukat. Nem akadt senki sem; a török uralom 91 éve minden ősi állapotot megszüntetett. Az egri püspökökkel és káptalannal csakhamar szerződést kötött a város, ez fennállott egész a múlt század közepéig, mikor Bartakovics érsek a város javára lemondott földesúri jogairól. A szőlősgazdák termésük kilenced-részét szolgáltatták be a földesúrnak; ez volt a szőlődézsma. Rettenetes csapás volt az egri szőlőtermelésre az 1886-ban fellépő filloxéra, ami pár év alatt a viruló szőlőgazdaságot tönkretette, úgyhogy a nyolcvanas évek színvonalát ma sem értük el. Ekkor a város 10.768 kát. hold területéből 4.145 hold volt szőlővel betelepítve. Állami akcióval megindult a rekonstruálás munkája; nagymennyiségű ojtványt, illetőleg vadvesszőt osztottak ki, úgyszólván ingyen. 1898-ban pedig állami vincellériskola nyílt meg, hogy az egri népet a meghonosításra alkalmas, új szőlőfajták kezelésére kioktassa. A híres egri vörösbor leginkább kadarkából, ritkábban nagyburgundiból készül. A szüret október közepén van. A leszedett fürtökből a javát kiválogatják, „le- malmozzák“, majd nyitott edényekben erjedni hagyják. Hogy sötét- vörösszínű bort nyerjenek, vagy a must egynegyedét lemérik, vagy oly törkölyt kevernek hozzá, melyből előzőleg siller-bort készítettek.
