Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
35 Az „egri bikavér“ tüzes, de nem túlságosan alkoholtartalmú, kissé fanyar, de kitűnő zamatos bor. A külföld is jól ismeri. A filloxéravész után a szőlő sohsem érte el a régi kiterjedését; akkor a határnak majd 40 % -át tette, ma pedig majd csak egy negyedét (23‘9 %). 1929-ben a szőlővel beültetett terület 2574 k. hold; 20 évvel előbb is ennyi volt nagyon csekély eltéréssel. A szőlőművelés nem fejlődik, legfeljebb a bor előállítása terén nagyobb egyöntetűségre törekszenek. Az egri nép nagyszerűen érti a szőlő megmunkálását, kora tavasztól kezdve talál ott munkát. Mikor a múlt század első felében megindul a homoki szőlők telepítése az Alföldön, innen visznek le vincelléreket. De azért bármennyire is általános Egerben a szőlőtermelés, mégis a városnak csak kevés lakója él kizárólag szőlőből, főkép manapság, mikor a bor értékesítése terén is válság van. A köznép is termel más egyebet, sőt egyrészük lejár az Alföldre aratni, hogy évi kenyere meglegyen. Az iparos—kereskedő—hivatalnok—nagyszőlősgazdák ma meg szinte ráfizetnek szőlőikre. Régi borpiacaink, Lengyelország, főkép Galicia városai, az Északnyugati Felvidék, elvesztek. Az alföldi homoki szőlők olcsó borai erős versenytársak, a jóval drágábban művelhető hegyi szőlők borai nagyon megolcsódtak, úgyhogy sok szőlősgazda nem bírván a harcot, anyagilag tönkrement. A víg egri szüretek már a múlté, úgy hogy elparlagosodott, pusztuló szőlő- ültetvényeket is látni, amiknek megmunkáltatását nem bírja a gazdája. A jobban értékesíthető csemegeszőlő-fajokra való áttérés s a gyümölcs- termelés fokozása hozhat csak némi enyhülést. A mai, 30.424 lakosú Egernek területi kiterjedése csekélymindössze 10.768 k. hold, viszonyítva a nagyhatárú alföldi városokhoz, különösen kicsinek tűnik fel. Jobbára keleti és nyugati irányban terjeszkedik a határ, északon és délen befűződik, mert a szomszédos Felnémet, illetőleg Ostoros területe mélyen nyúlik be. Az Eger-patak völgyében a várostól délre sűrűn, füzért alkotva követik egymást a falvak. Ép ez okból ezek határai is a folyóvölgyre merőleges irányban terjeszkednek. Említésre méltó, hogy a várossal szomszédos Kistálya s a mellette levő Andornak kisközség, melyek közelségüknél fogva mindenkép Eger vonzási területéhez tartoznak, csak azért, mert az Eger-patak keleti partján feküsznek, Borsod megyébe vannak bekebelezve századok óta. Ezen az anomálián a küszöbön lévő közigazgatási reformnak kell segítenie. A filloxéra pusztítása előtt volt a legnagyobb terület beültetve szőlővel Egerben, a határnak 38*5 °/o-a. Akkor még jövedelmező foglalkozás volt a szőlőművelés. A XVIII. sz. elején még az egri határt jórészt erdő borította, de ennek helyét fokozatosan a szőlő foglalja el. Úgyhogy a múlt század nyolcvanas éveiben az erdő mindössze 1360 3*
