Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1932
15 déli lábánál vonult el s ment fel a Hernád völgyében Kassára. Ezért Kassai-útnak is nevezték. Ez is Eger területén a balparti városi íer- raszon halad. A Hatvani- és Rác-kaput köti össze a Fő-utca, ez már részben az ártéren fekszik; a helyszűke miatt keskeny, szűk. Majdnem É—D-i irányú, ez a gömöri útvonal a városkapun túl is az Eger-pafak völgyét követi Mikófalváig, felvezet a Sajó völgyébe, a Felvidékre. A Fő-utca ma a nagy Széchenyinek a nevét viseli: Szé- chenyi-utca. Ez nem egyenes lefutású, közepén az Eger patak kanyara miatt meggörbül, itt közvetlenül a házak alját mossa alá a víz. A Tűzoltók-terétől kezdve felkapaszkodik ama terrasznyúlvány lejtőjére, melyen a rác templom épült. Azért a Rác-kapunál nem is bírtak behatolni az árvizek. Szükségesnek tartjuk itt felemlíteni, hogy a város belterületén számos ideiglenes vízfolyást találunk, amelyek az idő folyamán mély bevágást készítettek az Eger-patak völgyének lejtőjén. E vízmosások néha tekintélyes eróziós völgyekké alakultak. Régente, hogy az itt időnként lezúduló víz rombolását megakadályozzák, az úttest alsó végét vesszőfonással borították. Pár éve a vízvezeték építésénél a Káptalan-utcán, a Szervita-utcán megtalálták a gerendákra keresztbe fektetett rőzsefonás korhadó maradványait a mai útburkolat alatt 80 cm-től 1 m mélységben. A Szervita-utcára torkollóVécsey-utca az Almagyar és Cigléd-dombot elválasztó Vécsey-völgynek nem természetes folytatása, hanem mesterséges átvágás. Egernek a töröktől való visszafoglaláskor Vécsey csapatvezér táborozott itt seregével, innét kapta a völgy elnevezését. Ily vízmosás partjára épült utcákat mindegyik városrészben találunk. A vasút is az Eger-patak völgyében halad Mikófalváig, Puf- noknál kapcsolódik be a bánrévei vonalba. A Bükk-hegység hatalmas tönkje a legújabb időkig közlekedési akadályként szerepel, csak legújabban szeli át Eger—Lillafüredi autóút. A Vécsey-utca nem természetes folytatása az eróziós Vécsey- völgynek. Vízmosás ugyan jött itt is le ősidőktől fogva a felette lévő Hóhérpartról, ez jelölte ki előre az utca alsó részét. Minthogy nagyon erős volt a partra felvezető kapaszkodó, azért újabban itt bevágást készítettek; így most már a Belvárosból rövid úton és könnyen lehet kocsival is kijutni az egedi szőlőkbe. A Vécsey-völgy vize a Tetemvár- utcai ú.-n. Csincsa-árokban folyik le az Eger-patakba. Ez a vízmosás északról kerüli meg a Tetemvár-magaslatot, mert a pleisztocénban itt feltörő meleg forrásoktól lerakott travertinó északra térítette a víz útját; a völgy nem is tudott egyenes vonalban benyílni az Eger-patak alluviumára. A tetemvári édesvízű mésztufa a nyugati meredek falnál még tekintélyes vastagságú, de az Eged-hegy felé kiékül. Hajdan építőkőnek fejtették itt, miáltal a plató egy kissé keletre hátrált. Ma azonban Mónosbélből vasúton szállítják ide ezt a jól bevált építőanyagot.
