Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
49 melyes titkolt rendellenes életmód; a hivatáshiány, a kedvetlenség, a jóravalóresíség, a megátalkodott hanyagság, a tehetséghiány és akárhányszor elegendő tehetség és állandó nagy szorgalom mellett is a szülőket rendszerint megtévesztő helytelen\, esztelen és gyöfrelmes tanulási mód. Valamennyi okot megvilágította az előadó s nyújtotta vagy kereste rájuk az orvosszert. Különösebben is szó volt a sikeres tanulás előzetes feltételeiről: a rendszerességről s figyelemről, továbbá az ésszel való, gazdaságos tanulás értelmi fejlettség szerint tökéletesbülő módjairól. — A második szülői értekezleten (febr. 28), a félévi Értesítővel kapcsolatban, ismertette előadó az érdemjegyek jelentését és jelentőségét, a tanári lelkiismeret kérdését, a tanári és szülői ítélet között gyakran mutatkozó különbségek okait: a tanár objektivitását a szülői elfogultsággal szemben, a tanár összehasonlító, relatív megállapítását a tanulók közösségében és a szülők jóhiszemű abszolút ítéletét magában szemlélt és értékelt gyermekéről; majd rámutatott a tanulás munkája és eredménye közt észlelhető aránytalanságra: a szülő csak azt látja, a tanár csak erről mondhat ítéletet; érintette a sok gyereknél észlelhető lelki diszpozíció-különbséget, ha otthon, vagy az iskolában kell tudásáról számot adni, aminek még felnőttek is nyújtják szánalmasan szemléletes példáját, ha ünnepi szóra kell nyitni ajkukat; s végül megrajzolta a csak gyermeke, legfeljebb pajtásai beszámolójával megtévesztett jóhiszemű, de tanárnál sohsem érdeklődő szülő típusának elképedését az iskola ítéletének láttára. A jelenvolt szülők a fejtegetéseket megértéssel hallgatták. 10. A tanulók erkölcs-fegyelmi állapota. Ennek formai mutatója a magaviseleti érdemjegyek statisztikája volna. Eszerint pedig az intézeti ifjúság nagyon jó volt. A tanári testületnek a statisztikában szemlélhető ítélkezését az intézeti ifjúság közszelleme és általános magatartása is igazolni látszik. E tekintetben sok örvendetes észleletünk van. így a vallási kötelességek teljesítésében általában nemcsak lelkiismeretességet, rendet és pontosságot láttunk, de sokaknál a buzgó áhítatnak felemelő megnyilatkozásaiban is gyönyörködhettünk; a tanári és tanít- ványi viszonyban a szeretet — tisztelet, a közvetetlenség — bizalom, az akarás — készség azok a páros fogalmak, amelyek intézetünkben kedvesen ismertek; az általános rend és fegyelem iránt pedig sokkal több érzékenységet figyelhettünk meg, mint amennyi inkább pajkosságból vagy szilajságból, mint érzéketlen, durva lélekből származó hiba miatt bosz- szankodtunk vagy szomorkodtunk, s végül a kötelességek terén sem tapasztaltunk visszaesést, ha nagyobb lendülettel nem dicsekedhetünk is. Mindezek inkább intézetbeli, belső észleletek. Nagy egészben véve a külső magatartás ellen sincs panaszunk; de mert ezen a téren egy-két olyan jelenséggel is kellett találkoznunk, amelyek felfedező4
