Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
44 7. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. A világnézetek küzdelmének korát éljük. A világnézeti eszmefejlődés nálunk későbben indult meg, mint Nyugaton, mert a közjogi harcok minden érdeklődést lekötő szenvedélyességének hevében inkább csak észrevétlenül s egy jó darabig szinte csak lappangva tenyészett. Mikor pedig — legújabban — azok elülésével nálunk is erőre kapott, a nyugati tapasztalatok mérséklő, tisztító hatása alatt romboló kifejlethez jutni, eddig legalább, nem tudott. A világnézeti harcok legfőbb, sőt — mondhatjuk — egyetlen igazi ütközője, a nevelés, az eszmefejlődésnek ezt a folyamatát szemléletesen bizonyítja. Hogy valóban a nevelés a harcoknak leghevesebben ostromolt zsákmánya, ezt megértjük abból a jelszóból, hogy akié a gyermek, azé a jövő, s abból a szenvedélyes küzdelemből, hogy mindegyik fél a jövő nemzedék meghódításától várja a maga győzelmét. Azt meg, hogy nálunk ez a harc romboló kifejlethez jutni eddig nem tudott, nevelésügyünk eddigi története bizonyítja. Mert ha időszakonkint voltak is aggasztó laicizáló törekvések és ijesztő kísérletek a nevelésnek egyedül szilárd és biztos alapjáról, a vallás-erkölcsi alapról letérésre, ezek hozzá a bátorságot nem magukból az oktatásügyi törvényekből, hanem e törvények liberális alkalmazásának és végrehajtásának kedvezéseiből merítették. A magyar iskolai törvények eddig soha, még csak átmenetileg sem adták fel a nevelés vallás-erkölcsi alapját, s mert mi nemcsak a rendi s intézeti hagyomány parancsoló folytonosságából, de lényünk legsajátosabb indítékaiból is az Istenhitből élő erős és erkölcsös emberképzést tartjuk legfőbb feladatunknak, a magyar iskolai törvénynek és nevelési elvünknek ez a harmóniája munkánkat könnyűvé és lelkessé teszi. Ebben a munkánkban a miliő is, amelyben vagyunk, segít bennünket. Városunk tisztult, jó erkölcsi levegője, amelyet az évezredes történeti múlt emlékeivel lehel felénk, a jelen pedig a hit és erkölcs talajából kinőtt élő intézményeivel állandóan frissít és táplál, tehát éppen azok a helyi tulajdonságok, amelyek Egert a századok folyamán sajátlagosan iskolavárossá fejlesztették ki, s amelyek vonzóerejüket igen tág körben éreztetik, nevelő munkánkban olyan segítség nekünk, amelyért szerencséseknek mondhatjuk magunkat a nagy városok iskoláival szemben, amelyeknek a raffinált élet ezerféle ellenhatásával küszködve kell legszebb feladatukat teljesíteniök. A magasságok felé szárnyaló működésünk belső tartalmát a sajátos vallási gyakorlatokon kívül, amelyekkel az isteni kegyelem forrásaihoz : az imádsághoz, a szenfmisehallgatáshoz s a szentségekhez vezettük és szoktattuk gyermekeinket, annak a programmunknak a megvalósítása teszi, hogy a tanár szívét szorosan iskolai munkájában is az isteni kegyelem melegítse és ennek termékenyítő erejéből az elméleti ismeretek minden magától kínálkozó elemét használja fel a gyér-