Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1931
16 az ehhez 1903-ban kiadott általános és részletes Utasítások, az ugyanakkor módosított Rendtartás és ez újításokat betetőző Érettségi Utasítás keltettek mozgalmat a tanárvilágban, szolgáltattak érdeklő anyagot a tanári testületnek és szereztek magyarázó, felvilágosító s irányító munkát az igazgatóknak. Kassubának, az igazgatónak, most jött el az igazi ideje. A tanári értekezletek kínálkoztak neki is elsősorban alkalmakul általános nevelési elveinek népszerűsítésére és a fokozatosan életbelépő új tantervvel kapcsolatos didaktikai és metodikai kérdéseknek tisztázására. Nevelési elveit tanárkorából ismerjük; ezek a Ciszterci Rend s az egri gimnázium hagyományaiban gyökereznek. A cél állandóan ugyanaz: a jó ember kialakítása; okfejtése vitathatatlanul következetes: jó ember csak az erkölcsös ember lehet; az erkölcs nem terem magától, nem produktuma az emberi spekulációnak és ítéletnek; egyedüli forrása a mindentudó, mindentlátó, változatlan örök Isten. — Ennek a meggyőződésének megváltásával sűrűn találkozunk a jegyzőkönyvekben, de sohasem mint önálló fejtegetéssel, hanem az intézet életével, vagy ezzel is kapcsolatos események végső konklúziójával. Hogy tanárainak tekintetét az Ég felé emelje, nemcsak a szinte természetesen kínálkozó alkalmakat ragadja meg, aminők Erzsébet királynő halála, a századforduló, egy-egy újesztendő kezdete, az új intézetbe bevonulás, a világháború stb., de olykor elegendő neki egy- egy, az ő konzervatív gondolkozását kellemetlenül érintő tanügyi újítás vagy rendelkezés is, hogy ez a megszokott képzetfolyamat nála meginduljon. Az imént említett új Tanterv például már legalább is sejteti a tervszerű szándékot, amely a gimnázium klasszikus alapjainak kikezdésével a görög nyelvet előbb-utóbb eltünteti az órarendből, a latin nyelvet pedig mostoha sorsra fogja juttatni. Kassubának finom lelke erre így visszhangzik: „A társadalom összes érdeklődésével az üzlet felé fordult, nem kérve és nem várva egyebet, mint kenyeret, mely táplálja, és élvezetet, mely idegeit folyton izgalomban tartsa, — így a szabadság és vallás ereje az általános közömbösségen megtörik, a tudomány és művészet pedig az üzlet és élvezet eszközévé alacsonyodik le“.*) Ha meg aztán a közállapotok aggasztó tüneteinek hatása alatt maga a tanügyi kormány kényszerül a nemzet nevelőit a közerkölcsök védelmére szólítani, mint ezt pl. Wlassics 1903-ban az alkoholizmus terjedésének akadályozására irányuló, Apponyi pedig 1908-ban a tanulók erkölcsi életének védelméről s ápolásáról szóló rendelettel tette, akkor Kassuba elemében van s a megszokottnál is nagyobb lelkesedéssel hívja sorompóba tanárait a jó ügy szolgálatára. De érezhető gonddal és aggodalommal nemcsak tanáraihoz szól ő erről a nemzeti érdekről. Az értekezletek zárt körén kívül a nyilvánosság s első sorban a szülők ) Jegyzőkönyv, 1899. jan. 4.
