Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1930
17 abban a színpompában és illatárban megmeríteni, amely e fenséges alakról felénk árad. De most is, máskor is, e szoborral kapcsolatban, elétek állítjuk, K. L, a nevelőintézet, az Alma Mater hűséges szerefe- tének ragyogó példáját. Erről az emlékről jusson mindig eszetekbe, K. I., az a tapasztalati igazság, hogy a szülői szeretet után az emberi szívnek legerősebb érzése a nevelőintézet szeretete, amelynek megvan az a különös sajátsága, hogy a múló évekkel nem fogy, hanem növekedik. Ez a szeretet állította ide e szobrot nem üres díszül, nem tartalmatlan ékességül, hanem jótevő, nevelő eszményképül. Az Isten jutalmazza meg az intézet példaadó öregdiákját és Szent Bernát közbenjárására áldja meg azokat a fiatal diákokat, akik erényein nevelődve s erényeiből gazdagodva ennek az Alma Maternek hűséges fiai maradnak!“ * Az ifjúság hódolatát Missura Tibor VI. o. t. Várkonyi Zoltán következő alkalmi költeményének elszavalásával fejezte ki: Nem szárnyalunk, csak szívünk fohászát sóhajtjuk fel az ég urához : Adj dalt, adj édes Istenünk, a lélekorgonához. Hogy jáfszhassuk rajt egy szent emlékét, e játszi, drága futamot; a szíved kísérő kórusával daloljon, testvér, a dalod! Fehér papok fehér ura, készülj fehér háborúra, szentséges szent áradat ostromolja váradat. Jönnek sorra, sorra, rendre, százak, ezrek, s drága szókat permeteznek messzi frankországi rétre, honnét sarjadt millióm tiszta sudár liliom. Fehér papok fehér ura, Készülj fehér háborúra, alázatos áradat ostromolja váradat, hogy tisztelő szókat szóljon, égszín, kékszín búzavirág, rózsaszirom esőt szórjon szerte égi utadon. Atyánk, ki vagy, kutatom. . . Olaszhonban hajló árkád, hajló híd, min idő járt át, vagy legendás katokomba. S karcsú oszlop Göröghonban, Isten felé ívelő. S frankok földjén drága dallam, mely a szép Provenceban halkan víg szívekből tört elő. Spanyol földön, holdas este, amely mélyült drága csönddel, mindég Istenét kereste. Angoloknál szellem, szépség, messzi ködben messzi kékség. Német földön túl és innen, munka, erő, hit és minden. És itt nálunk, magyar tájon, fehérséged hogy ne fájjon, vigasztaló, andalító, fehér papokat indító halkszavú hadvezér. Zsalugáter, friss muskátli, messze rónán messze látni, fáradt, forró napsugár 2
