Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1928
30 8. Ünnepek. Ebben az évben csak az évről-évre ismétlődő, rendes ünnepeket rendeztük, de mindegyiket azzal a céllal, hogy velők is erősítsük azokat a nevelői hatásokat, amelyeknek áramában gyermekeink állnak. Szept. 4-én Veni Sancté-val ünnepi misén kértük a Szentlélek Isten kegyelmét az új esztendő nagy munkájához. — Szept. 27-én, az intézet kegyurának névnapján, gondviselő jótevőnk életére kértük az Isten áldását. — Okt. 6-án az aradi vértanúk leikéért imádkoztunk s emléküket bensőséges ünnepségben elevenítettük fel. — Nov. 4-én Szent Imrének, a magyar ifjúság védőszentjének tiszteletére a Mária-kongregáció rendezett mind tartalom, mind látogatottság tekintetében igen jeles ünnepséget, amelyen Radványi Kálmán dr. budapesti reálgimn. tanár, a jeles ifjúsági író nagy hatást keltett beszédben állította a szülők és az ifjúság elé a szent királyfi eszményi alakját. — Dec. 6-án Horthy Miklós országkormányzó úr őfőméltósága nevenapját ültük meg. — Márc. 13-én a Haza javáért imádkoztunk és az ifjúságin kívül városunk közönsége részére külön is rendeztünk emlékünnepet. — Ápr. 28-án a sportkör dísztornáját, máj. 29-én az ének- és zenekar hangversenyét intézeti ünneppé avatta mindkét előadásnak, az intézeten kívül állók ítélete szerint is, jelessége és a jelenvoltak lelkesedésének és elismerésének tüntető megnyilatkozása. — Jún. 29-én Tedeummal ünnepélyes szentmisén hálát adtunk az esztendő szerencsés befejezéséért s utána évzáró ünnepélyt tartottunk, amelyen az igazgató a szülőknek szóló pedagógiai oktatás után kiosztotta a jutalmakat. Mindezen ünnepélyeken az ifjúsági önképzőkör Pataki Vidor dr. r. tanár, az ifj. énekkar Rássy Paulin r. tanár s az ifj. zenekar Kalo- vifs Alajos dr. intézeti zenetanár vezetésével egymást támogatva derekasan szerepelt. 9. A szülőkkel való találkozások akár egyes látogatások, akár szülői konferenciák, akár iskolai ünnepélyek útján történnek, múlhatatlanul szükségesek s mennél sűrűbbek, a célhoz annál biztosabban elvezetnek. Ez a cél szülőnél és iskolánál teljesen azonos. Az iskola nem akarhat mást a gyermekből és gyermekkel, mint a józan édesapa és édesanya. E két legfőbb tényezőnek természetesen a célhoz vezető utakban-módokban sem szabad egymástól elszakadnia. Azonos célt a nevelésben csak azonos vagy legalább is nem ellenkező eljárásokkal lehet elérni, pedig e tekintetben még mindig nagy vagy legalább is sokszor nagy a felfogásbeli vagy gyakorlati különbség. Ennek az oka is nyilvánvaló. A legtöbb szülő, mikor nevel, rendszerint olyan eszközöket és módokat alkalmaz, amelyek a természetes, önző, családi szeretetben gyökereznek; ez az önző szeretet aztán sokszor nem engedi látni, nem engedi munkálni a közösségnek ama nagy érdekeit, amelyeknek szolgálatában az iskola áll. Ebből magyarázható, hogy sok hiba, ferdeség, félszegség, következetlenség, sőt egyenesen
