Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1916
Tartalomjegyzék
6 keit kapta. — Kedves Ifjak! A koronás király mutat nektek példát a kötelességteljesítésre s a jótétemény meghálálására! Hódolattal tiszteljük, szeretjük s csodáljuk benne a vitéz katonát, aki a Kárpátok vértől piros havasain, Doberdó fekete gránitján s Erdély bércein karddal kezében, rettenthetetlen szívvel keblében halálra készen védte, oltalmazta honja, nemzete életét. — Kedves Ifjak! A koronás király mutat nektek példát az önfeláldozó tettekre képesítő honszeretetre! Hódolattal tiszteljük, szeretjük benne az alkotmány- és törvény- tisztelőt, aki uralkodásra termett bölcseséggel, igazságérzetével, királyi tapintatával s a nemzet lelkiismeretébe vetett hitével és bizalmával maga kéri, maga sürgeti, hogy fejét mennél előbb Szent István koronája, vállát palástja, derekát pallosa ékesítse. A megkoronáztatás szent cselekménye az Isten oltára, a királyi eskü a Szentháromság oszlopa előtt s a kardvágás az ország minden részéből, a magyar nemzet egész történelmét elbeszélő honi rögekből összehordott koronázó dombon — nemzeti himnuszunk hangjai kíséretében — új királyunk szemében sem puszta szertartások, hanem a szent korona csodás varázsától megihletett léleknek uralkodói jogokat adó s uralkodói kötelességeket parancsoló öntudatos cselekvései. Hódolattal tiszteljük, szeretjük mint magyar nemzetének minden bajában osztozó jóságos atyját. A román hordáktól megtisztított Erdély helyreállítására személyes bejárása közben teszi meg fejedelmi intézkedéseit, miközben jóságos hitvese, a magyar királyné, a kórházakban sebesült vitézeinket vigasztalja, a hajléktalanná vált sínylődő s árva gyermekeket meg meleg keblére öleli. A herceghalmi vasúti katasztrófa áldozatainak sírját királyi koszorú takarja, a tűzvész által elpusztított Gyöngyösön a könnyeket királyi kéz törülgette, királyi vigasztaló szó szárította fel s a romok helyére az első új követ fejedelmi adomány nyújtotta. De szólt az e?ész nemzethez is, hogy „szíve sugallatát követve“ kifejezze, mennyire átérzi minden szenvedésünket, és meleg köszönetét mondjon azért az áldozatkészségért és türelemért, amellyel a nemzet a háború súlyos megpróbáltatásait viseli. Minden szava, minden tette forrása a bizalomnak s a jobb jövőbe vetett reménynek! S mi egész lélekkel bizunk és hisszük, hogy, ha az az olajág, melyet feukölt nemes leikével egyszer már, mindjárt uralkodása elején, oda nyújtott az ádáz ellenségnek, ki fog hajtani s meghozza nekünk a most dúló háború győzedelmes befejezése után a békét: élni, haladni, fejlődni s boldogulni akaró magyar nemzetének útjából fejedelmi böl- cseségével s igazságszeretetével az akadályokat el fogja hárítani. Segítse erre a jó Isten !
