Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
97 Zám-nál (Hunyad vm.) Erdély földjére lép. Itt már előtűnik az Erdélyi Erchegység nyusrati előhegysége. A vasúti pálya még mindig a Maros jobbpartján vezet; Branyicskánál azonban a balpartra vág át. Marosnémeti után már láthatók a dévai vár festői szépségű romjai. A dévai vár egyike volt a legrégibb erdélyi királyi váraknak s már 1267-ben szerepelt. IV. Béla serege itt ütközött meg a király pártütő fiával, a későbbi V. István királlyal. Hosszú ideig az erdélyi vajdák székhelye volt; később a Hunyadi-család, majd az erdélyi fejedelmek tulajdona lett. 1849. aug. 14-én fölrobbantották s azóta romokban hever. Dévát elhagyva, csakhamar Piskire érünk. Az állomástól egy órányira levő piskii dombon állított honvédemlék hirdeti azon hősök vitézségét, akik 1849. febr. 8-án, Bem vezérlete alatt a Sztrigy hídjának reggeltől estig tartott elki-seredett küzdelemben az osztrák sereget megverték. Piskiről, 10 percnyi várakozás után, a vajdahunyadi szárnyvasúton folytatjuk utunkat előbb a Maros völgyében, majd a Cserna-patak balpartján egészen Vajdahunyadig. Eloláliosodott magyar községek érintése után délelőtt llS9-kor érkezünk Vajdahunyadra. Eb d (Merkur-szálló) után a négy és félezer magyar és oláh lakost számláló város két nevezetességét: a Hunyadi János építtette lovagvárat és a kincstári vasműveket nézzük meg. A lovagvár Magyarország legfestőibb gót stílű vára. A város nyugati oldalán, a Cserna és Zelesd hegyi patakok összefolyásánál, meredek mészkősziklán épült. A Cserna hídján az erkélyszobás kaputorony által védett várkapuhoz érünk, amelyen át a Huszárvár udvarára jutunk. A vár legszebb részei az öt nyolcszögletű márványoszloppal ékes, Hunyadi-, Szilágyi- és országcímerekkel díszített mozaik-padozatú lovagterem; a kápolna; a lovagterem emeletén levő erkélyes várpalota; a Kapisztrán- és Nebojsza-torony. A várat Hunyadi János kezdte 1452-ben építtetni; későbbi urai (Mátyás király, Enyingi Török Bálint, Bethlen Gábor, Thököly Imre, Apafii Mihály) bővitették s így nem egységes épület, hanem különböző idők különböző építő stíljeit mutatja. A vártól délre van az ország egyik legnagyobb kincstári vaskohója, ahol a gyalári vasbányából szállított vasércet (évenként mintegy 400,000 q) dolgozzák föl. Vajdahuuyailról esetleg kirándulunk Gyalár-ra. A keskeny vágányú vasút festői szépségű vidéken, mély szakadékok fölött, kopár, majd lomberdővel borított hegyoldalakon, alagutakban, viaduktokon át, merész kanyarulatokkal kúszik fölfelé. Másfél órai utazás után érünk a hegyi vasút végállomására. Visszajövet vacsora, utána este 728-kor folytatjuk utunkat Piskin, Gyulafehérváron, Tövisen és Segesváron át Brassó felé. Alvás a vonatban. A vonat Tövisig a Maros, onnan kezdve Héjjasfalváig a Nagy- Küküllő völgyében halad. A hajnal Segesvár táján köszönt bennünket s 7
