Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912

Tartalomjegyzék

98

innen kezdve gyönyörködhetünk a táj színes panorámájában. A vasút Segesváron túl a fehéregyházi csatasikoi szeli át. 1849. julius 31-én itt verték meg az oroszok Bem seregét s itt látták utoljára Petőfi Sándort, az élők sorában. A vonatról látható a közös honvédsír fölé állított emlék-oszlop, keletre néző, kiterjesztett szárnyú, hatalmas turulmadárral, elődök vitézi tetteinek, utódok hálás kegyeletének hirdetője.

Héjjasfalván túl Szászkézd omladozó várát és falakkal, tornyokkal védett, erődítménynek épült érdekes templomát látjuk. Erked és Ho- moródbene közt a Nagy-Kiiküllő és Olt vízválasztójában fúrt 600 m hosszú alagúton megyünk át. Balra a Kis-Homoród völgyében a zsombori vár, jobbra egy hatalmas, 120 m magas bazaltkúpon, Kőhalom 13. századból való vára látható. A zsombori vár regéjét Jókai „Minden poklokon keresztül“ c. regényében dolgozta föl; Kőhalom mesteri leírását pedig Jósika adta „Utolsó Báthory“ c. történeti regényében. Homoród- Kőhalomtól kezdve a vonat az Olt völgyében, a Persányi hegylánc tövében halad Földvárig. Szászmagyarost elhagyva, jobbra a Persányi hegység legkiemelkedőbb pontján, a Várhegyen (1106 m) a hajdan nevezetes krizbai vár őrtornyának romjait láthatjuk. Földvár romokban heverő vára 1222-ben épült s a német lovagrendiek tulajdona volt. A község csúcsíves régi temploma is érdekes műemlék. Földvártól északkeletre 8 km távolságban van Erdély egyik legrégibb és leglátogatottabb fürdője, Élőpatak. Földváron túl a vasút elhagyja az Olt völgyét s a Barczaságon át, az erdélyi részek legszebb fennsíkján, egyenesen déli irányban visz Bassó felé. A Barczaságot három felől hegyek övezik; északon a háromszékmegyei síksággal olvad össze. Botfalunál már feltűnik a Bucsecs óriási sziklafala (2508 m) s a piramis alakú Királykő (2241 m); az ezredévi emlékkel koronázott Czenk-hegy alján pedig Brassó tornyai és a fellegvár látszanak.

Harmadik nap, július 2., szerda.

Megérkezés Brassóba reggel 753-kor. Elszállásolás (Korona-szálló) és reggeli után a város nevezetességeinek megtekintése : az 1420-ban épült városház; az 1545-ből való vásárcsarnok; az evang. (fekete) templom művelődéstörténeti érdekességei és hatalmas (4060sipú) orgonája; Hontems, luteránus reformátor, szobra; Honterus-múzeum; Katalin- kapu; kath. főgimnázium; Fehér és Fekete bástya; faipari szakiskola; Scherg-féle posztógyár. — Ebéd után kirándulás a Czenktetöre (965 m a tengerszín fölött; viszonylagos magassága a város fölött csak 370 m). A hegytetőn a hét milléniumi emlék egyike van: magas dór-oszlopon Árpád korabeli közvitéz kőből faragott szobra. Valamikor e hegyen állott Brassovia vára, amelytől a város nevét vette. Felséges kép tárul innen a néző elé: A négy városrészre osztott Brassó a régi bástyama-