Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
16 forrongó élet jelenségeinek megfigyelésében gyökereznek, hanem részint a történeti múltba mélyedé komoly tanulmányoknak, részint az eszményítő fantázia csodás erejének köszönik eredetűket. Ezek a romantikus drámák, annak a költői iránynak termékei, amely a XIX. század végén "a naturalizmus túlzásainak nyomában ellenhatásként újjászületett, még pedig épen a naturalizmus őshazájában, Franciaországban. Legszebb diadalai Rostand ragyogó költői alkotásai: Cyrano de Bergerac és a Sasfiók. Nálunk először Herczeg lép erre az útra Ocskay brigadéros című történeti tragédiájával. A szabadon szárnyaló költői képzelet visszaszáll a kuruc idők sok dicsőséggel meg gyásszal teljes emlékei közé és kiragadja közűlök a kalandos életű Ocskay László megrázó tragédiáját. „Rákóczi villáma“, a „tűz fejedelme“, aki a történelem bizonysága szerint sok viszontagságon keresztül ment kétes jellemű kalandor, Rákóczi ügyének eleinte lelkes hive, majd árulója, ebben a drámában mint az igazi magyar katona típusának legtökéletesebb megtestesülése jelenik meg előttünk. Herczeg egész irói működésében nagyon gyakran jelentkezik a katonák iránt való vonzalma. A katona- jellemnek megbecsülnivaló vonásai még a gondatlanúl mulatozó, köny- nyelmű, szép asszonyok szeméért vakmerő bravúrokra kész szalon tisztekben is megnyilatkoznak. Gondoljunk csak Tarján főhadnagyra, Lóránt hadnagyra, Biliczky kadétra. Jellemök egyéb vonásai mellett igazi katonai mivoltukat, gondolkodásmódjukat szóval is, cselekedettel is el-elárulják. A magyar katonai jellemnek lényeges ismertető vonásait foglalja össze Herczeg, mikor eszményítő művészetével megalkotja Ocskay alakját. Ocskay híven szolgálja Rákóczit; rajong fejedelméért, de útálja, gyűlöli környezetét. Bántja, hogy mig az ő vitéz kurucai rongyokban járnak, addig selyemben-bársonyban parádéznak a fejedelem tányérnyalói és palotásai. És míg a katonák ker- getőznek a labanccal, addig az udvari népség pletykálva túrja alattok a magyar talajt. A vitéz brigadéros osztozik nélkülöző katonáinak sorsában ; úgy érintkezik velők, mintha mindnyájan fiai, barátai volnának, úgy, hogy Ozoróczy, a fejedelem udvarmestere megbotránkozásában e szavakra fakad: „Isten óvja ilyen főtisztektől Rákóczi hadát !“ Az udvariakkal való ellentétből fejlődik ki Ocskay tragikuma. Ezek egyrészt velők szemben tanúsított gúnyos, megvető bánásmódjáért gyűlölik, másrészt meg — ismerve múltját — gyanakodnak is benne s a körülmények véletlen összetalálkozása (egy majd a labancot, majd őt szolgáló palóc szereplése) táplálja gyanújokat. A vizsgálat érdekében megakadályozzák, hogy Rákóczi színe elé juthasson, épen akkor, mikor feleségével együtt hódolatát akarja bemutatni. A szolgálattevő kamarás azt mondja neki, hogy Rákóczi — kinek különben be se jelentették — fontos államügyekkel van elfoglalva s ezért nem fogadhatja, holott az előszobába kihallatszik a zene, amely