Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912

Tartalomjegyzék

16 forrongó élet jelenségeinek megfigyelésében gyökereznek, hanem részint a történeti múltba mélyedé komoly tanulmányoknak, részint az esz­ményítő fantázia csodás erejének köszönik eredetűket. Ezek a roman­tikus drámák, annak a költői iránynak termékei, amely a XIX. század végén "a naturalizmus túlzásainak nyomában ellenhatásként újjászüle­tett, még pedig épen a naturalizmus őshazájában, Franciaországban. Legszebb diadalai Rostand ragyogó költői alkotásai: Cyrano de Bergerac és a Sasfiók. Nálunk először Herczeg lép erre az útra Ocskay brigadéros című történeti tragédiájával. A szabadon szárnyaló költői képzelet visszaszáll a kuruc idők sok dicsőséggel meg gyásszal teljes emlékei közé és kiragadja közűlök a kalandos életű Ocskay László megrázó tragédiáját. „Rákóczi villáma“, a „tűz fejedelme“, aki a történelem bizonysága szerint sok viszontagságon keresztül ment kétes jellemű kalandor, Rákóczi ügyének eleinte lelkes hive, majd árulója, ebben a drámában mint az igazi magyar katona típusának legtökéletesebb meg­testesülése jelenik meg előttünk. Herczeg egész irói működésében na­gyon gyakran jelentkezik a katonák iránt való vonzalma. A katona- jellemnek megbecsülnivaló vonásai még a gondatlanúl mulatozó, köny- nyelmű, szép asszonyok szeméért vakmerő bravúrokra kész szalon tisz­tekben is megnyilatkoznak. Gondoljunk csak Tarján főhadnagyra, Ló­ránt hadnagyra, Biliczky kadétra. Jellemök egyéb vonásai mellett igazi katonai mivoltukat, gondolkodásmódjukat szóval is, cselekedet­tel is el-elárulják. A magyar katonai jellemnek lényeges ismertető vonásait foglalja össze Herczeg, mikor eszményítő művészetével meg­alkotja Ocskay alakját. Ocskay híven szolgálja Rákóczit; rajong fejedelméért, de útálja, gyűlöli környezetét. Bántja, hogy mig az ő vitéz kurucai rongyokban járnak, addig selyemben-bársonyban pará­déznak a fejedelem tányérnyalói és palotásai. És míg a katonák ker- getőznek a labanccal, addig az udvari népség pletykálva túrja alattok a magyar talajt. A vitéz brigadéros osztozik nélkülöző katonáinak sorsában ; úgy érintkezik velők, mintha mindnyájan fiai, barátai vol­nának, úgy, hogy Ozoróczy, a fejedelem udvarmestere megbotránko­zásában e szavakra fakad: „Isten óvja ilyen főtisztektől Rákóczi hadát !“ Az udvariakkal való ellentétből fejlődik ki Ocskay tragi­kuma. Ezek egyrészt velők szemben tanúsított gúnyos, megvető bánás­módjáért gyűlölik, másrészt meg — ismerve múltját — gyanakodnak is benne s a körülmények véletlen összetalálkozása (egy majd a laban­cot, majd őt szolgáló palóc szereplése) táplálja gyanújokat. A vizsgá­lat érdekében megakadályozzák, hogy Rákóczi színe elé juthasson, épen akkor, mikor feleségével együtt hódolatát akarja bemutatni. A szolgálattevő kamarás azt mondja neki, hogy Rákóczi — kinek különben be se jelentették — fontos államügyekkel van elfoglalva s ezért nem fogadhatja, holott az előszobába kihallatszik a zene, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom