Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
15 giasság szabályai szerint való elintézéséhez egy főpap protekciója szükséges; Borkidy báró barátnőjének, az Operához kívánkozó Kinizsy Paulának próbaéneklése stb. A szatírával természetszerűleg együttjáró túlzás lépten-nyomon szembetűnő úgy a szinte karrikatura számba menő alakok jellemzésében, mint a cselekmény bonyolításában, azonban ez nem megy a művészet rovására, mert nem fosztja meg a darabot a megkívánható valószínűségtől. Általában elmondhatjuk, hogy Herczeg ebben a darabjában kevés, de a komikum érdekében szükséges torzítással olyan képét alkotta meg a modern társaséletnek, mely mindenképen megfelel a „ridendo dicere verum“ elvének. Az eddig tárgyalt darabok a társadalmi kérdésekkel úgy foglalkoznak, hogy a nagy német dramaturgnak hibáztató megjegyzése : „man merkt die Absicht“, teljesen illik reájok. Igaz, hogy ezen jellemvonásuk, mint láttuk, nem fosztja meg őket művészi értéköktől, azonban a célzatosságnak teljesen háttérbe szorulása mégis nagyon föléjök emeli a Három testőr című vígjátékot. Ebben a cselekmény minden mozzanata a művészi jellemzés szolgálatában áll, úgy, hogy újabb irodalmunkban az igazi jellemvígjátéknak sikerültebb példájára alig mutathatnánk. Pol'acsek borkereskedő, mikor a lovagiasság terére akarják szorítani, „párbajképtelenségét“ azzal a komikusán gyáva viselkedésével bizonyítja, melyet fiatalkorában három orosz testőrtiszttel szemben tanúsított. Rát-ky hírlapíró azonban a sajtó hatalmával félelmes hőst csinál belőle, megteszi őt a nagy nyilvánosság előtt Európa legjobb pisztolylövőjének s ezzel kapcsolatban elmondja róla, hogy hogyan leckéztetett meg egyszer Oroszországban három garázda testőrt. Pollacsekot ez a nagy nimbusz egészen megszédíti. Lassan- kint annyira beleéli magát a rettegett párbajhős szerepébe, hogy végül még a hírlapi kacsa szerzőjét is meg meri fenyegetni. Ezt a pompás alakot a bohózat határait érintő, rendkívül élénk, gyorsan perdülő cselekmény mozgatójává teszi Herczeg; környezete mindenben méltó hozzá. A fejlesztő motívumok között igen fontos szerep jut Pollacsek féltékenységének fiatal feleségére, aki valamikor művésznő volt s mint ilyen ismerőse Rátkynak. Pedig Rátky Pollacsek gyámleányát, Lizát szereti, akivel a kölcsönös meggyötrésnek igen mulatságos komédiáját játszák el, de végül a vígjátékok rendes megoldási módja szerint, egymáséi lesznek. Igen sikerült a szerkesztőségi élet bemutatása, a közvélemény irányítóinak, a sajtó gyorsan és felületesen dolgozó munkásainak jellemzése. Hogy Herczeg a szó igazi értelmében vett költő, arról az eddig elmondottak is kellőképen meggyőzhettek bennünket. Azonban a költészetnek szivet-lelket megigéző aranyos zománca legtisztább fénnyel mégis azon alkotásain ragyog, amelyek nem a körülötte hullámzó,
