Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
11 akadtak, akik gúny tárgyává tették érte a költőt. Pedig egyike legnemesebb modern színpadi termékeinknek. Hogy nem érhetett el nagyobb hatást, az nem az Íróra vet árnyékot, hanem a színházbajáró közönség ízlésére. Hőse Pálfalvy Miklós, aki egy szegény, gőgös és elpuhult nemzedéknek léha életet élő sarja. Sokkal gőgösebb, semhogy dolgozni akarna, sokkal elpuhuliabb, semhogy le tudna mondani az élet örömeiről. Tizenöt év alatt nagy vagyont költött el, amelyet játékkal szerzett a kártyaasztalnál, a lóversenyen, meg a tőzsdén. Mikor a sors nagyon ellene fordul, gazdag házassággal akar magán segíteni. Elhatározza, hogy elfogadja nyárspolgár apósától a kegyelem kenyeret, de szakít előkelő társaságával, mert nem akarja elfogadni a kegyelem barátságot. „Kivándorló vagyok“ — mondja. — „Kivándorlók a tüzes izgalmak és veszedelmek országából a fakó unalom és biztonság országába“. Mielőtt azonban ez megtörténhetnék, a véletlen ismét a játékasztalhoz veti s a dolog vége az lesz, hogy óriási összeggel adósa marad Hatfaludy hercegnek. A herceg felfogása szerint a Kifinomodott férfitársaságban a hazárdjáték a fajkiválás egyetlen eszköze és mint ilyen, tulajdon- képen nagyon morális dolog. Módot ad az erősnek, az igazi urnák arra, hogy megszabadítsa a társadalmat a gyöngétől, az élősdi álgentlemantől. A legjobb társaság mjndig vonja maga Kié a kalandorokat és mindenki élősdi kalandor, aki kellő vagyoni tartalék nélkül játszik. Az ilyeneket pusztítani kell, s erre a hazárdjáték a legjobb fegyver. Aki veszít és nem fizet, azt ki kell végezni, aki megkegyelmez neki, az bűntárs. Mindezt végig kell hallgatnia Pálfalvynak, aki előtt először, mint egyetlen lehetőség, a halál gondolata merül fel. Azonban előbb mégis tesz egy utolsó kísérletet, hogy megszerezhesse a pénzt. Sikerül is neki, de csak oly módon, hogy ráírja a váltóra leendő gazdag apósának a nevét is. Természetesen abban a reményben vetemedik erre, hogy házassága után hamarosan rendbe fogja hozni a dolgot. Számítása nem válik be. Házassága füstbe megy, s ő, mint váltóhami- sitó, a törvény elé kerül. A törvény ítél, s neki börtönben kell bűnhődnie. Ott öngyilkossági tervvel foglalkozik, s mikor az egyik kísérlete nem sikerül, másikat akar elkövetni. Egy józan gondolkodású, egyszerű embernek, egyik rabtársának okoskodása azonban megfogja lelkét. Ez bebizonyítja neki, hogy az öngyilkosság a legnagyobb oktalanság volna. Kész nevetség, ha az ember sokallja az időnek azt a parányi cseppjét, mely neki kijutott és elrúgja magától. Ha valaki túl tudta élni azt, amit elköve ett, akkor a börtönben már nem a becsülete fáj neki, hanem a faluja szájától fél. Pálfalvy faluját Kelemen kovács szeriut — ez a rab neve — úgy hívják hogy Felső Tízezer. Megszámlálhatatlan azok sokasága, akik e falun kívül élnek és soha hírét sem hallották. Ezek között a börtönből kiszabadulva is kezdhet egészen új életet. A rab- ruha, a daróc, ami undorító, lehet olyan is, mint az iszapfürdő: aki
