Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
12 beteg, az meg is gyógyulhat tőle. Ajánlja Pálfalvynak, hogy álljon be melléje a kovácsműhelybe. Ha megszereti a munkát, akkor kiszabadulva együtt készíthetik a kapát és kaszát. Ha egyszer magára veszi a bőrkötényt, akkor oly messzire lesz attól a Felső Tízezertől, hogy Amerika sincs messzebb és ha egyszer tüzel a vas és szól a nagy kalapács, akkor nincs becsület a hámorban, csak becsületesség! Hogy pedig ez az egyszerű, józan okoskodás teljesen legyőzze Pálfalvyt, segítségül jön egy kis ibolyacsokor. Jesszi küldi, egy leány, aki önzetlenül megszerette őt, mikor még gavallér volt, s megvetve Hatfalndy herceg pártfogását, ragaszkodott hozzá a börtönben is. Mikor azután az erős fizikai munkában megedződött izmokkal és megacélo* sodott lélekkel kikerül a börtönből, ennek a leánynak oldalán lesz boldog. Mikor neki indul az új életnek, előbbi életének számadását így zárja le: „Én egy tunya, babonás nemzedék sarja voltam. Egy elpusztult őserdő utolsó nyomorék hajtása. Ha sikerül megállít anom személyemben a korhadást, ha újból ott kezdem, ahol legelső elődöm kezdte, akkor érdemes volt élnem“. Egyik előkelő barátja szemére veti, hogy kiveszett belőle a gavallér-érzés utolsó szikrája is, mert ha már nem lövi magát főbe — amit joggal elvárhattak volna tőle, — legalább ment volna szanatóriumba. Hatfaludy herceg azonban, aki kedveli az erős embereket, szinte irigyli, hogy olyan keményre kalapálták a kovácsműhelybeu és szerencsés utat kíván a kivándorlónak. Ez pedig boldogan indul Jesszivel meg az öreg Kelemennel a hámor felé, mely mellett egy kis hegyi rét van, körülötte nagy, öreg bükkfák s ott van egy kis házacska, ez fészke lehet egy boldog emberpárnak. A darab kiválóságát legelső sorban a felfogás nemességének és azon felemelő érzéseknek köszönheti, melyeket minden ép lélekben kivált. Hogy mennyire ezek kedvéért készült, az egészen világossá lesz előttünk, ha cselekményét egybevetjük a novellával, mely alapjául szolgált. Ennek hőse Jurisics, aki úgy kerül bajba, hogy egyik megszorult barátján akarván hirtelen segíteni, vidéken tartózkodó édesatyja nevét is ráírja a váltóra. Teszi pedig ezt oly szándékkal, hogy tudomására fogja hozni az öreg urnák, akinek ily körülmények között biztosan számíthat utólagos beleegyezésére. Atyja azonban még a váltó értékesítése napján meghal és így történik azután, hogy mint váltóhamisító börtönbe kerül. Itt tehát Jurisics a barátság áldozata és mint ilyen, rokonszenvünkre, szánalmunkra méltónak van feltüntetve. Pálfalvy bűne azonban, mikor idegen ember nevére hamisított váltóval fizeti ki kártyaadósságát, egészen visszataszító. Világos tehát, hogy az ő megtérésének rajzolásával a morális tendenciát illetőleg, sokkal nagyobb hatást biztosíthatott a költő. De Jesszi alakja is lényegesen megváltozik a drámában. A novellában hála is köti Jurisicshoz, mert ez elfogatása előtt összes pénzét — vagyonának romját — átadja neki-
