Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1912
Tartalomjegyzék
10 felesége lesz, csak adjon nevet neki, a névtelennek. Iván csak az örökséggel együtt fogadná el kezét, ezért ajtót mutat neki. Sándor erre az összezúzott világ romjain új világot akar építeni. Meggyőzi a a lányt önzetlen szerelméről; neki a vagyon nem kell, ő is az árváknak szánja, csak Ida kezét akarja. Ida hitét teljesen az öreg Nemere adja vissza, aki megmondja, hogy a püspöki örökség csak lázas rögeszme volt. A végrendeletet, amelynek értelmében minden Hontliy házáé, már hetek óta őrzi. Ida, aki most már látja, hogy milyen aljas módon akarták elidegeníteni Sándortól, ennek karján hagyja el a házat. Ennek a darabnak minden részében jól kitervelt, lélektanilag kellőképen motivált meséjén, ügyesen szőtt bonyodalmán kívül igen nagy érdeme az a hamisítatlan magyar levegő, amely átlengi s alakjait élteti. A nagy főpapi örökség reménye, mely nem közönséges lelki hullámzásokat és válságokat idéz elő, továbbá a körülötte szövődő intrikák annyira a jellegzetesen magyar társaséletből vannak kimarkolva, akárcsak Csiky társadalmi színműveinek tárgyai. A szentéletű s kegyes célja érdekében szinte fösvénykedő püspök, az egyeneslelkű, kissé nyers modorú, zsörtölődő jószágigazgató, bármennyire rajtuk van is az egyénítő művészet bélyege, tökéletes típusai a magyar társadalomnak. Igen erős vonásokkal, de mégis a valószínűség korlátái között vannak jellemezve, mint a legridegebb önzés képviselői, a Sass család tagjai. Az az egészséges morál és felfogás, mely az egész darabot áthatja, ezeknek megalkotásában szinte nyílt célzatossággá élesedik ki, ami különben mitsem von le a darab értékéből. Emberileg kevéssé érthető alak a fiatal Nemere csudálatosán nagy szerelmével, amely még arra is ad neki erőt, hogy önérzetét megtagadja, visszatérvén abba a házba, honnan egyszer csúfosan kiutasították. Legkevésbbé sikerült azonban Ida jellemének megalkotása. Nagyon ellenszenvessé lesz előttünk, mikor lemond Ivánról s kész kezét nyújtani Sándornak csupán azért, mert vagyona van. Egészen beleillik környezetébe s igazat kell adnunk Nemerének, mikor azt mondja róla, hogy nem messze esik az alma a fájától. Ha tekintetbe vesszük mindazt, amivel a költő később rokonszenvessé akarja tenni, akkor azt kell mondammk, hogy ez az alapvetés úgy lélektani, mint művészi szempontból egészen elhibázott. Különben a darab költői jellemvonásai félreismerhetetlenek. És ezek mellett a színpadi hatás feltételei sem hiányoznak. Másik társadalmi színmüve, amelynek alakjai azonban már teljesen a mai értelemben vett modern emberek, a Kivándorló. Egy hosszabb novellából készült, amely a Napnyugat/ mesék között látott napvilágot A láp virága címen. A nemes tanulságot, mely egy új életet kezdő erős ember történetéből kisugárzik, drámai formában sokkal hatásosabban fejezi ki, mert a jellemzésnél használt színeket még kirívóbbakká teszi. Annyira határozott állásfoglalás ez a divatos felfogással szemben, hogy
