Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1911
Tartalomjegyzék
101 eredeti — 24 órás — jelzésével, fekete patinás órajelző bronz-alakjaival szintén egyik érdékessége a Sz. Márk-térnek. Nem feledkeztünk meg a Sz. Márk-tér galambjairól sem, amelyek annyi bizalommal közelítenek minden idegen felé. A Piazettáról a Riva degli Schiavonin, Venezia e legforgalmasabb útvonalán át, az Arsen álba mentünk. Közben közelebbről is megnéztük II. Viktor Emáuuelnek, „a nép szabadítójá“-nak, szobrát, Ferrari művét, amelyet Venem annak emlékére állíttatott, hogy II. Viktor Emánuel az osztrák uralom alatt lévő Veneziát 1866-ban az olasz király-ággal egyesítette. Ettől kezdődik a modern Venezia régi fényből s a régiek művészetéből élősködő űj korszaka. A szobor lábánál elül a megszabadított Venezia ül, akit szárnyas oroszlán vesz védelmébe; a hátsó oldalon a bilincsekbe vert s felszabadítóját váró Venezia fájdalmas alakja látható. Az Arsenál, a köztársasági Venezia tengeri hadierejének székhelye, ma jórészt hadihajógyártásra van berendezve. Bejáratát Görögországból hozott nagy méretű, antik márvány oroszlánok díszítik. Megnéztük a múzeumot, amelynek első emeletén a különböző korból való hajótipusok kicsinyített másai, díszgályák, a cölöpépítés modelljei stb. láthatók. A második emelet a fegyvergyűjteményé. Az a rövid óra, amit az Arsenál múzeumából töltöttünk, elég volt ahhoz, hogy fölépítsük képzeletben Venezia dögéinek, nemzeti hőseinek s a dicsőséges hadjáratoknak korát. Odakinn a vaporettik, a modern torpedónaszádok, a düledező műemlékek, a satnjm, katonaság, a pénzreéhes tömeg azután hamarosan gondoskodtak arról, hogy e képzeleti kép helyett az elszomorító jelent nézzük. Délután a San Giorgio Maggiore-szigetre, Venezia régi dicsőségének egyik érdekes temetőjébe, hajóztunk. Régen pápa-választóhely volt e sziget s hatalmas, majdnem négyszáz éves temploma, remek faragványaival, síremlékeivel, Tiepolo festményeivel, bronzreliefjeivel büszkesége volt Veneziának s a Sz. B^nedek-iendnek, amely birtokosa volt az egész szigetnek. Ma tűzérkatonák manőverezése zavarja meg a templom ünnepi csöndjét. Az egykori hatalmas kolostor ma kaszárnya. A templom íveit az idő igen megroppantotta. Egyedül harangtornya, a Sz. Márk-téri Campanile testvére, emelkedik a régi büszkeséggel a sziget fölé. Erkélyéről gyönyörködtünk a lenyugodni készülő nap vöröses fényétől ragyogó városban. A San Giorgio Maggiore-ről a G i u d e c c a-szigetre mentünk, ahol a régi nemesség palotái, villái és ízlé-sel gondozott remek kertjei helyett szegény halászházakat s a lezsarolt munkások pi-zkos kis otthonait láttuk. Azután végighajóztuk a Canal Grandé-t, Venezia „Andrássy- út»-ját. Mintha valami hatalmas színháznak a színpadát jártuk volna be, úgy váltogatták egymást a szebbnél-szebb, érdekes stílben épült
