Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1911

Tartalomjegyzék

99 Délután Abbáziába rándultunk ki, a Quarnerónak eme kelle­mes éghajlatú, széltől védett, tropikus növényzettől ékes fürdőjébe. Idehaza elfagyott rügyeket, haldokló tavaszi hajtásokat, félig szuny- nyadő kikeletet hagytunk: Abbáziában a legpompázóbb vegetáció fo­gadott. A fürdővendégek tarka nemzetközisége, az épen akkor folyó automobil-, motorcsónak- és repülőgépverseny mindenkit a tengerpartra vonzott. Néhány órai kedves szórakozás után visszahajóztunk Fiúméba. Másnap — május 13-én — reggel a Magyar-Horvát Tengerha­józási Részvénytársaság „Salona“ gőzösén Veneziába utaztunk. A majdnem tizenegy óráig tartó tengeri úton a legpompásabb idő ked­vezett ; a tenger sima tükrét csak itt-ott fodrozta meg egy-egy szelíd hullám. Délután 5 óra felé már feltűntek az olasz partok körvonalai; a Lido sziklákkal megerősített partjai; Venezia harangtornyai; a Sz. Márk-templom ragyogó kupolái. Körülbelül 7 óra volt már, amikor a gondolások örökké lármás hada hajónkról' a Doge-palotához, a Piazet- tára szállított bennünket. A partot az idegenekre vadászó tolmácsok, kalauzok, hordárok, levelezőlap- és emléktárgy-kereskedők százai lep­ték el, akik közt alig tudtunk utat törni, hogy szállásunkra (Hotel Sandwirth) térhessünk. A Ríva degli Schiavoni-n levő szálloda két napon át igen kellemes és kényelmes otthonunkká lett. Ablakainkból remek kilátás nyilt a szemben fekvő San Giorgio Maggiore-szigetre, a Giudecca-ra s megfigyelhettük a parton nyüzsgő tipikus olasz, üzér­kedő életet. Vacsoránk elköltése után Venezia legnevezetesebb s a világ leg­szebb terét, a Szent Márk-teret, kerestük föl. Venezia lakosságának színe-java, a világ minden részéből idesereglő számlálhatatlan idegen s a szórakozni vágyó, idegent bámuló köznép sűrű sorokban hullám­zott a téren. Az óriási teret kelet felől a Szent Márk-templom, észak­ról, nyugatról és délről a régi és új prokuráciák pompás palotái szegé­lyezik. Az ízléses kivilágítás, a pezsgő eleven élet, a bábeli nyelvkaosz, a térzene művészi szépsége, a késő éjjeli órákig nyitvalevő üzletek ragyogása, a csillagokkal teletűzdelt mélységesen kék venezai égbolt: — a legfásultabb lelket sem hagyhatják meghatódottság nélkül. Veneziát az első órában megszerettük. Vágyva-vágyódtunk a hol­nap után, mely annyi megbecsülhetetlen értékű művészi és néprajzi látványosságot ígért. Május 14- és 15-ikét Veneziában töltöttük. Első utunk a Szent Márk-templomba vezetett. A templom bizánci-, arab-, román-, gót- stilü külseje, hatalmas kupolái, művészien faragott oszlopsorai, a bejá­ratok homlokzatát díszítő szines mozaikképek (Utolsó ítélet, Sz. Márk hamvait vivő körmenet, az állami méltóságok hódolata Sz. Márk előtt, a védőszent hamvainak partraszállitása, a szent hamvak Alexandrián át való csempészése, Krisztus levétele a keresztről, a pokol tornáca, 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom