Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1911
Tartalomjegyzék
100 a föltámadás és mennybemenetel), az oromzatot ékesítő szobrok és tornyok hosszú időre kötötték le figyelmünket. A templom belsejébe lépve, úgy éreztük, mintha a legfinomabban szőtt perzsaszőnyegeken járnánk. A padlózatot mindenütt szil es, mozaikszerü márványlapok borítják. Valóságos lombfürészetet végeztek itt a mesterek márvánnyal, amely a legváltozatosabb geometriai alakokat tünteti elő. Az előcsarnok régi mozaikjaitól alig tudunk megválni. Belépünk a templom belsejébe. Épen kezdődik a káptalan konventmiséje. Bármerre tekintünk, mindenütt antikvörös, barna és zöldes színezetű márványoszlopok, szobrok és aranytól csillogó mozaik-képek tömege tekint le reánk. Az egész ó- és újszövetség éled itt föl újra. Csupa tarka kép s az összhatás mégis megnyugtató, fenséges, ünnepi! A jobboldalról beszűrődő, ezernyi színre bontott napfény mellett körülsétálunk e páratlan szépségű templomban és néma meghatódottsággal gyönyörködünk az építészeti, szobrászati mozaik- és műipari remekek tömegében. A Szent Márk-templomból kijövet, megnéztük a templom harangtornyát, az uj Campanilé-t, amely — mint porából újjáélemedett főnix — az 1902. jún. 14-én összeomlott Campanile helyén eredeti nagyságában (98-6m.) és stílusában újraépült s 1912. április 25-íkén avattatott föl. A fölavatási ünnepség emlékeit, a hetenként kétszer ismétlődő kivilágítást, mi is láttuk ; a Marangona éjféli méltóságos kongá- sát mi is hallottuk. Ezután a D oge-p aló tát, a köztársasági Venezia doge-inak székhelyét, a késői gót stil eme remekét tekintettük meg. A Szent Márk- templom mellett levő díszkapun, a Porta della Carta-n, léptünk be a páratlan műkincsekkel ékes palotába. Az udvar renaissance stílje, a sok antik szobormű valósággal elbűvöli a szemlélőt. A Scala dei Giganti-n s a Scala d’oro-n át a palota díszes termeihez jutunk. Végigjárjuk ä második emelet tiz termét. Itt Tintoretto és Tizián, amott Paolo Veronese és Palma Giovane, Zelotti és Andrea Vicentino, Bassano és Sebastiano Rizzo remek festményeit látjuk. A Sala del Maggior Consiglioban (nagy tanács terme) megcsodáljuk Tintoretto „Paradicsom“-át, a világ legnagyobb festményét (22 méter széles, 7 méter magas); majd az erkélyről elénk táruló pompás látványban gyönyörködünk. Jobbfelé a Szent Márk oroszlánját s Szent Tivadar márványszobrát tartó két hatalmas, valószínűleg Görögországból származó ékes reliefekkel díszített oszlop; Sansovino könyvtárépülete; a vámház; a Santa Maria della Salute-templom hatalmas kupolája s karcsú tornyai; a Giudecca-sziget; előtérben a San Giorgio-sziget, távolabb a Lido, balra a Giardino Publico (városliget) s a Riva degli Schiavoni Viktor Emanuel monumentális lovasszobrával . . . A Doge-palota megtekintése után a Szent Márk-tér északkeleti sarkán épült korai renaissance-stílű óratornyot néztük meg, amely
