Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1911
Tartalomjegyzék
108 lovaggá ütésekor. Gyönyörűen festi a király esküje után felzendülő dal a kibékülés tényét. És a béke örömmel teljes hangulata a magyar király lelkes üdvözlésébe megy át, amely hatalmas, magyar-motivumű karnak végső akkordjainál a függöny összecsap. A második kép színhelye V. László budai palotája. Ez a legmozgalmasabb kép a Franciaországba induló királyi leánykérők énekével kezdődik. Ebben a dalban a búcsú méla fájdalma, a leendő királynéra áldást könyörgő esdeklés, valamint a várakozó remény csendül meg. A következő jelenet a királynak és bolondjának mély értelmű párbeszéde; majd V. László udvarának léhaságát látjuk. A kii'álynak szórakoztatására előbb a kobzosok üde éneke — valóságos olasz muzsika — szólal meg, majd felhangzik a hatalmas, vérpezsdítő bordal. A léha udvari élet és az udvaroncok cselszövése mellett megkapóau rajzolódik, mint ellentét, a haza szomorú sorsa, amikor feljajdul Mátyás és Galeotto éneke. Itt egészen operai lendületet vesz a zene és azt hisszük, hogy már nem fokozódhatik a hatás. Pedig ezután jön a darab legmegrázóbb jelenete: Hunyadi László búcsúja. Itt Petőfinek „A király esküje" című erővel teljes balladáját szőtte be a szövegíró, gyönyörű invencióval. Míg Hunyadi László ennek a költeménynek sorait mondja, a hangszerek sírva, keseregve beszélnek, majd átkozódva jajdulnak fel, remekül festve a helyzetet. Ez a melodráma, mely egymagában is pompásan értékesíthető, egyik leggyönyörűbb részlete a drámának. A harmadik kép Podjebrád udvarában játszik. Ez a romantikus kép az első kettőnek hatását enyhíti, amennyiben az izgalmas drámai jelenetektől keltett érzelmeket mintegy feloldja. A fogoly Mátyás hazája után vágyódik és Galeottóval együtt dal kel ajkán; kínozza a visszaemlékezés boldog gyermekkorára; majd meg édesanyja iránt való szeretete tör ki bánatos dalban. Ebbe a szép képbe szőtte bele a szerző a Mátyás és Podjebrád leányának házasságára vonatkozó diplomáciai megegyezést. Megismerkedünk a cseh király koncleső udvarával is. Mátyás és Katalin között dalok utján szövődik az ismeretség, végre a közös gyermeki érzés, az édesanya után való sóvárgás, összehozza őket. Vonzalmuk magánénekekben és kettősökben nyilvánul meg. — Podjebrád tervezgetéseit, udvarának találó rajzát hirtelen felcseréli az az ünnepi jelenet, midőn Mátyás mint kérő jelenik meg Katalinnal s felcsendül a nép ajkán a lelkes nászdal. Teljessé lesz a bájos kép akkor, midőn Vitéz püspök megjelenik a királykérő magyar küldöttséggel. Ekkor tetőpontra hág a lelkesedés, mely híven jut kifejezésre a hatalmas fináléban. Mint e rövid meséből is látható, a cselekmény gyorsan folyó, változatos. A zeneszámok nem betétek, hanem szerves tartozékai a darabnak. Az előkelő színvonaláról ismert ifjúsági énekkar most
