Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
42 kapcsolódik a népiskoláéhoz. Itt is, ott is egyként ki van emelve a gyakorlati és az alaki cél. Maga a tanítási mód sem tér el a két iskolában. Itt is, ott is hangsúlyozzák az Utasítások, hogy a tisztán gépies tudás állandó nem lehet, s biztos tudása csak annak vau, aki a számtani feladatok megoldásához szükséges minden lépését átértette, megokolni tudja, szóval aki értelmesen tud számolni. Ennélfogva a tanítás alapja nem lehet elméleti, hanem csak gyakorlati. Ha valaki abban bnzgólkodnék, hogy először a számfogalmakat megállapítsa s belőlök a műveleteket logikailag levezesse s csak a szabályok levonása után kezdené a gyereket a számműveletekben gyakorolni, ez az eljárás körülbelül megfelelne a grammatikából kiinduló anyanyelvtanításnak. Definíciókra itt sincs semmi szükség. A gyerek lelkét, az értelem rovására, ne terheljük meg a szám vagy mennyiség fogalmának tudományos meghatározásával, az összeadás, kivonás stb. logikai definíciójával. Nem logika, hanem első sorban gyakorlati tudomány a mathematika. Ha a tanuló tisztán, világosan ismeri a tárgyat — mert a számoknak is van tárgyok, — melyre a számítása vonatkozik, a jól megértett tárgy diktálni fogja a számítási szabályokat is, míg az előzetesen adott üres számítási formákból kiinduló tanítás sokkal nagyobb fáradsággal, s így is — a memoria képessége szerint — csak ideig-óráig megmaradó tudást nyújt. Az ideiglenes tudás mellett rendszerint más nyilvánulata is van a pusztán mechanikus tanításnak. Azok az ű. n. tipikus hibák, hogy pl. az egyszeregyben legbizonytalanabb a gyerekeknél a 6X7, 7X8, 6X9 értéke, s hogy a számlálásban 1099 után a gyerek egyszerre 2000-re ugrik; továbbá a több 0 (zérus)-ú számjegyek kiirásában s a különböző helyértékű számjegyek egymás alá sorolásában lépten-nyomon jelentkező hibák tisztán az ösztönszerü, a helyes értelemtől nem irányított, nem ellenőrzött mechanikus működésben lelik magyarázatukat. Hogy a tanítás eredményének állandóságát s a számolásnak ezen példakép említett tipikus hibáktól ment tisztaságát és biztosságát miként érheti el a tanító, az Utasítások ez értelmes és mechanikus számtanítás ösz- szeegyeztetése érdekében valóban bölcs tanácsokat osztogatnak. S én külön csak azt jegyzem meg, hogy a mathematikai műszavakra vonatkozólag épúgy kívánatos, sőt szükséges a két iskola között az egység, mint ezt a grammatikai fogalmak elnevezésére nézve megállapítottuk. Ennyi az egész, amit a középiskola az elemitől vár. Sem több, sem kevesebb. V. Ezzel aztán ki is merítettem, legjobb akaratú tudásom szerint, mindazt, ami szorosan a két iskola egymáshoz való belső viszonyára vonatkozhatik. De mert az elemi iskola csak képesít s nem kényszerít a