Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
30 műveltség legelemibb tárgyai és feltételei, a legfontosabbak s ezért a tanulásnak végig megmaradó anyagai is. Az elemi iskolának első és legfőbb hivatása nem is lehet más, mint hogy a lehetséges tökéletességig megtanítsa a gyereket beszélni, Írni, olvasni és számolni. A többi, kevésbbé lényeges ismeretágak, „tantárgyak“, ezekhez a tanító élőszava, olvasás, szemlélet és gyakorlat által, a „tan“-ok külön betanulása nélkül is csatlakozhatnak. Hogy ezt az Utasítás is ekként gondolja, az érdeklődőknek szíves figyelmébe ajánlom az olvasókönyvről szóló fejezetet, melyben részletesen fel van sorolva, hogy az olvasókönyv- szerkesztő mi minden tudománykörből merítsen olvasmányokul anyagot. S ha az elemi iskola ezt a legfőbb hivatását akként tölti be, „hogy az iskolát járt ember úgy értelmének nyíltságára, mint érzületének nemességére nézve több ember annál, aki iskolába nem járt“ (Trefort), eleget tett a középiskolára előkészítés óhajának is. Mert hogy tisztában legyünk a középiskola követelményeivel, szóról-szóra ideírom, amit a középiskolai Utasítások az elemi iskolától joggal várnak. A magyar nyelvből: „A gimnáziumba (középiskolába) lépő tanulóktól elvárhatjuk, hogy az olvasás elemi nehézségein túl legyenek .. „Elvárhatni, hogy a gyermek a népiskolában megtanulta a mondat- és beszédrészek megkülönböztetését s a helyesírást.“ A methematikából: „Az elemi iskolában már megismerték a tanulók a négy alapműveletet.“ Tehát a folyékony olvasás, a helyesírás, a fogalmak kategóriáinak érzéklésén alapuló megkülönböztetése, a számok ismerete, a velők való négy alapművelet s e szellemi tevékenységek végzéséhez szükséges megfigyelő, megértő és gondolkodó képesség s készség kifejlesztése az egész, amit a középiskola az elemi iskolától kivan. S ennyit, sőt ennél többet, nyújthat is az elemi iskola, ha az Utasítás szellemében jár el s a négy alsó elemi osztályban a maximális tantervből a főgondot a lényegre, nem a formákra, a műveltség legelemibb követelményeire s a továbbképzés és önművelés feltételeire s nem az előkelőséget mutató „tan“-okra, a gondolkodásra s nem az egyoldalú memorizálásra fordítja. Mindezek a népiskolai Utasításban ekként vannak kifejtve: „Az ismeretek alapján akarjuk a gyermek lelkét művelni és eszét fejleszteni, de ezt nem az ismeretek halmozásával érjük el. Nem sokfélét, hanem sokat, t. i., amit tanítunk, behatóan, bőven tanítsuk.“ „Nem szélesíteni, hanem mélyíteni kell a tudást, ha célt akarunk érni. Inkább rövidítsük meg az anyagot, hogysem rosszul végezzük.“ „Midőn a Tanterv az anyagot felsorolja, csupán csak a tanítás maximumát jelöli meg, melyen túl nem szabad menni, melyet csak kedvező körülmények közt végezhetünk el.“ — Megannyi bölcseségben fogant tanácsok a leglényegesebbek, legszükségesebbek tanítására!
