Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1909
Tartalomjegyzék
31 „Az ismeretek egységes összekapcsolása legfőbb elve a tanításnak.“ — „Az első és második osztályban készségeket és ügyességeket tanítunk, írást, olvasást, számolást, éneklést, kézimunkát, testgyakorlást, a tárgytanítás pedig egy, beszéd- és értelemgyakorlatok címén, ebben az ismeretek mindenfajta elemei benfoglaltatnak. De további haladásában sem szakad a tanítás tantárgyakra, mint felsőbb iskolákban.“ Mintha csak azt mondaná, hogy küszöböljük ki az elemi iskolából a sokféle különálló „tan“-okat tankönyveikkel együtt s a tananyag jó részét sajátíttassuk el az olvasmányokból, az élő szóból és a szemléletből. Ekként az olvasás nem lesz puszta technikai cselekvés, hanem a képzetek és fogalmak megszerzésének válik főeszközévé, az élő szó nem lesz csak beszédgyakorlat, hanem ismeretközlés, a szemlélet nem lesz csak nézés, hanem egyszersmind látás is! S miután az Utasítás ezen legfőbb alapelvek hangsúlyozásával, melyek a középiskolai tanításnak szinte tökéletesen biztos alapjaiul fogadhatók el, áttekinti a tanítás egész területét s a továbbiakban kör- vonalozza a népiskolai tanítás legfőbb és végső céljait, a természet, az erkölcsi és szellemi világ megismerését s az ifjúság lelke elé állítja az egész népiskolai oktatás és nevelés legfőbb eszményeit: az Istent, Királyt, Hazát és Munkát, s feltárja az ügyességek és készségek fejlesztésének hasznát, aztán kifejti a módszer fontosságát s egy-egy önálló fejezetet szentel az eszthetikai nevelésnek, a nevelés gyakorlati jellegének és az iskolai élet rendjének, a II. részben az egyes tantárgyak metodikájával foglalkozik, melyből kiemelem a tárgyunkra vonatkozókat. A Tanterv a magyar nyelv anyagát, melyről azt mondja, hogy az egész népiskolának egyik „főtengelye“, a következőkben állapítja meg: „A magyar nyelv tanításának célja a tanulókat arra képesíteni, hogy gondolataikat a népiskola nyújtotta műveltséghez képest szóban és írásban helyesen és csinosan tudja kifejezni.“ E célhoz képest az oktatás három irányban halad: 1. olvasás (olvasmányok tárgyalása); 2. írás és fogalmazás; 3. nyelvtani magyarázatok. Ebből az általános feladatból a IV. osztály, ahonnan — ismétlem — a legtöbb tanulót kapja a középiskola, folytatásul a következő részt végezi el: a) Olvasás. Az értelmes olvasás gyakorlása, a betanult költeményeknek értelmes és szép előadása. b) Nyelvtani magyarázatok az olvasmánnyal kapcsolatban. Alany: képzett főnevek szétválasztása alapszóra és képzőre, főleg helyesírási szempontból (vadság, nagyság stb.). Allitmány: képzett igék (harapná/, foghat, lökctös stb.). Az igeidők ismétlése, csak az ir, irt, írni fog alak. — A felszólító mondat. Az igék jelentő, felszólító és feltételes módja; az utóbbiakból csak az Írjon, Írna, irt volna-féle alak; az ige felbontása tőre, módképzőre és személyragra: váró*, várnék stb.
