Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
41 Pray ellenvetéseit azonban megcáfolhatjuk. Nagyon is illett egy királyfi neveléséhez a vadászat, hol a harcban szükséges kézi ügyességet elsajátíthatta. Imréről hasonlót jegyeznek fel, mint már említettük, a lengyelországi szent kereszti évkönyvek is. Hogy ezt nem említi föl Imre életírata, annak oka az, hogy az életíró csak Imre erényeit, szigorú, aszketikus erkölcseit figyelte, élete egyéb körülményeit mellőzte, azok kevésbé érdekelték. így nem is ad Imre hercegről hű képet. Lehet, hogy Imre halálának körülményeit nem ismerte, vagy ha ismerte, szántszándékkal hallgatta el. A későbbi írók azért nem említik Imre halálának nemét, mert mind az életírat nyomán dolgoztak és a hildesheimi évkönyveket nem olvasták.1 A „dux Ruizorum“-ot akként fejti meg Marczali, hogy Ruzia, Ruiz a későbbi Ausztriát jelenti. Az osztrákokat a nyugoti írók még a XII. században is „ruzariP-nak nevezték. Imre 1024 után örökös jogot tartott erre a vitás határterületre, Magyarország legnyugotibb részére. A nyugoti népek használhatták ezen rész „Ruiz“ nevét egész Magyarország megjelölésére is és így a „dux Ruizorum“ egyértelmű volna a „dux Ungariae“-vel.1 2 Nem kell tehát Pray-al a „Ruiz“ szót orosznak magyaráznunk,3 így hitelt adhatunk minden tekintetben az egykorú hildesheimi évkönyveknek, melyek tekintélyét másutt Pray is elismeri, hogy több hitelt kell nekik tulajdonítanunk, mint az ezen időktől távol eső hazai forrásoknak.4 Nem ellenkezik a hildesheimi évkönyvekkel, sőt összeegyeztethető vele a XIII. század végén készült krónika azon megjegyzése, hogy „Henrik, Sclavonia dicső vezére betegségbe esvén, 8 napig szenvedett, a 9-ik napon pedig meghalt.5 Ámbár ennek a krónikának sincs jelentősége, mert telve van mesés részekkel. Ranzanus oly késői író, hogy annak tanúságára hivatkoznunk nem lehet. Imre herceg 1031-ben fiatalon elhunyt. Tehát hazánk kormányzásában nem volt jelentős része. Legendája, valamint krónikásaink őt általánosságban „dux“-nak, királyi hercegnek nevezik. A hildesheimi krónikás „dux Ruizorum“-ot említ; a XIII. század végén készült „Chronica Ungarorum“ Imrét „dux nobilis Sclavoniae“-nek nevezi. Ugyanezen elnevezés előfordul a régi sclavoniai breviáriumokban és zágrábi missalékban.6 Igaz ugyan, hogy egyházi könyvekre világi dolgokban, főleg jogi kérdésekben hivatkoznunk nem lehet, ebben tévedhetnek, de ezen elnevezés azt sejteti, hogy Imrének a pannoniai szlá1 Poneelet i. m. p. 481. 2 Szilágyi-Marczali: A magyar nemzet története. I. 302—3. 1. alul jegyzet. 5 Pray: Dissertatio de S. Emerieo. p. 58. * Pray i. m. p. 43. 6 Chronica Ungarorum juneta et mixta cum oronicis Polonorum et Vita S. Stephani c. 9. Mon. Poloniae Hist. tom. I. p. 508. 6 Pray i. m. p. 67.
