Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907

Tartalomjegyzék

29

bízhatatlanok; a nevek s időfeljegyzések ezen kiigazítása önkényes eljárás. Továbbá II. Meskó 1015-ben, még valószínűbben 1018-ban kötött házasságot. Első gyermeke Kázmér volt, csak azután születhetett az a leány, kit Imre eljegyzett. Ezen leány tehát 1031-ben, Imre halála évében is még csak 11, legfölebb 14 éves lehetett.1 Leghelyesebben járt el Prileszky, mikor azt írta, hogy minő törzsből származott Imre jegyese, nem tudhatjuk, mivel erre nézve semmi biztos forrásunk nincs.1 2

Szent István nevelői működésének koronájául intelmeket intéz fiához, leendő utódjához; azt akarta, hogy ezen intelmek vezéreljék majdan fiát a kormányzás súlyos gondjai között.

II.

Az intelmeket megemlíti Szent István nagy legendája,3 a Hartvik- legenda4 és ennek nyomán Imre legendájának hamis bevezetése.5 Szent István király atyai szeretetének hevétől ösztönöztetve, fiának, Imrének könyvet írt erkölcsei szabályozásáról és e könyv főbb oktatásai tíz pontban foglalhatók össze, „hogy minden előtt a katholikus hitet tartsa szeme előtt, az egyházi rendet erősítse, a főpapok méltóságát tisztelje, a hadnagyokat és vitézeket szeresse, ítéleteiben az igazságot tekintse, minden cselekedetében türelmes legyen, a jövevényeket kegyesen fogadja s még kegyesebben bánjék velők, tanács nélkül semmit se tegyen, elődeit például mindig szemei előtt tartsa, az imádság kötelességét gyakorolja, a kegyességben és irgalomban más üdvösségre való erényekkel együtt „legszorgalmasabb gonddal tökéletes legyen.“ Pelbárt Szent Imréről szóló beszédében csak az intelmek hat pontját említi föl, azokat is más rendben, mint Hartviknál olvassuk.6 De ő mint egyházi szónok szabadon bánt a történeti forrásokkal; nem történeti hűségre, hanem lelki haszon elérésére törekedett.

Ezen könyvet, melyre a legendák utalnak, egész terjedelmében ismerjük. A bécsi császári udvari könyvtár 3455. sz. alatt a Thuróczi kódexben XV. századból való kéziratát őrzi; 8946. szám alatt pedig az Ilosvai kódexben XVI. századból eredő kéziratát találjuk. Az intelmek könyve nyomtatásban számos kiadást ért és anyanyelvűnkre is többszörösen lefordították.7 Legjobb szövegkritikai kiadásban Mátyás

1 Ponoelet i. m. p. 483, alul 12. bz. jegyzet.

2 Acta SS. Ung. tom. II. p. 306.

8 Szent István nagy legendája c. 15. Florianus I. 25—26. p.

4 Hartvicus c. 20. Florianus I. 57—58. p.

5 Legenda S. Emeriei. Florianus I. 130. p.

6 Excerpta e sermone Fr. Pelbarti de S. Emerico duee. Florianus i. m. I. p. 139. p.

7 Bábeli Bemig dr.: Szent István király intelmei. I. Kéziratai, kiadásai és fordításai. Századok, 1901. 922—23. 1. — Az itt felsoroltakon kívül még tudomásunk szerint kiadta Stilting: „De S. Stephano Rege“ 143—149. p. Ő Werbőczy szövegéhez közbeírta Sambucusból