Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
30 Flórián forrásgyűjteményében jelent meg „De institntione morum ad Emericum ducem“ címmel.1 A könyv szövegét tehát jól ismerjük, de a mű forrásai, hitelessége, jogi természete és a könyv szerzőjének kérdése sokszor foglalkoztatta már történettudósainkat. Újabban Békeíi Rémig foglalkozott tudományosan az intelmekkel, kimutatta a mű forrásait, bebizonyította hitelességét és összefoglalta az intelmek szerzőjére vonatkozó összes véleményeket. Maga is becses összehasonlító kutatásokat végzett, melynek eredményeképen Szent Gellértet nevezi meg a mű szerzőjének.2 De Karácsonyi János, Szent Gellért életének és működésének legjobb ismerője, a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után sem meri Szent Gellért irodalmi dicsőségét az intelmek szerzőségével gyarapítani. Sőt „Szent István élete“ című, 19Ö4-ben megjelent munkájában egyenesen azt írja „nine-* valóban semmi okunk a kételkedésre, hanem ellenkezőleg, valóban van elég okunk azon meggyőződésre, hogy az „Erkölcsi Tanítás“ Szent István müve.3 Szent István kora szokásának hódolt, mikor fia számára intelmeket írt. Ilyeneket nagy számmal találunk a régi görög és a frank birodalomban, rendesen az uralkodók intézik ezeket fiaikhoz és alattvalóikhoz. Szent István is valamely külföldi utasítás nyomán haladt az „Erkölcsi Tanítás“ készítésekor, erre vall a szigorú, pontos felosztás, a logikai rend és az ismétlések elkerülése. De egyet sem írt át, ami egyezőt találunk az ő intelmei és a frank utasítások között, azok a mindenki által hozzáférhető közös forrásokból, a szentírásból és az Athanáz-féle hitvallásból vett idézetek. Szent Istvánnak korához mért tudományos készültsége volt, ő le tudta írni életelveit s azokat mindenütt a hazai viszonyokra és fia állapotára vonatkoztatta. Nem volt tehát szüksége az intelmek megírásánál Szent Gellért tudományos papi készültségére, legföllebb több kifejezést, latin szólásmódot, sentenciát sajátított el az udvarban hosszú ideig tartózkodó királyi nevelőtől. Innen az egyezés, hogy pár szó az intelmekben és Szent Gellért „Deliberatio supra hymnum Trium Puerorum ad Isingrinum Liberalem“ című művében előfordul. Ezt kell hinnünk, mint Karácsonyi János mondja, mert „az Erkölcsi Tanítás nagyon pontos felosztása, szoros logikai rendje teljesen összeegyezhetetlen Szent Gellért természetével és fönmaradt művével.“ i így a legendák adatát Szt- István szerzőségére továbbra is föntartjuk, míg kétségbevonhatatlan bizonyítékok nem merülnek föl ellene. a lectio variánsokat. — Kiadta Szaicz Leo latinul „Igaz Magyar“ III. rész. Toldalék 3—15. 1., — magyarul „Igaz Magyar“ III. r. 3 — 22. 1.; Katona: Hist. Crit. I. 363—383. p. 1 Florianus: Fontes Dom. I. 102—112. p. 2 Békeíi i. m. 902—990 1. 3 Karácsonyi János: Szt. István élete, 91—92. 1. * Karácsonyi János i. m. 124. 1.
