Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
12 nyomják. Az egyik hamarosan eloszlik: hírét veszi, hogy Csanád vezér legyőzte a kereszténység utolsó hatalmas ellenségét, Ochtumot, tehát már az egész ország területe hódol Krisztus keresztjének. István beváltja fogadását: püspökséget alapít lenn a Maros mentén és fiának nevelőjét, Gellértet küldi oda püspöknek. Másik nagy gondját épen Gellért oszlatja el. 0 bírja rá Imre herceget, hogy az uralkodásban elfáradt atyja akaratában megnyugodva, magát királlyá koronáztassa, jóllehet eleddig inkább Krisztus töviskoronája vonzotta, mintsem a földi uralkodás ragyogó szimbóluma. A harmadik képben épen ezt a szándékát akarja megvalósítani István király. Összegyűjti országa nagyjait Székesfehérvárott és tud- tukra adja, hogy fia javára lemond a trónról. Az egybegyűltek nem szívesen hallják szavait, de azzal nyugtatja meg őket, hogy jó tanácsaival, atyai gondoskodásával ott fog állani a trón mellett továbbra is. Egy váratlan szomorú esemény megsemmisíti István szívének szép reményeit: Imre herceg vadászat közben egy dühös vadkan áldozata lesz. Elfoglalja tehát helyét Isten trónja mellett, hova mindig vágyakozott, hogy imádságával munkálja hazája javát. István király megsebzett atyai szívének sajgó fájdalmát az a tudat enyhíti meg, hogy gondviselője lesz nemzetének a Nagyasszony, kinek fia ravatala mellett felajánlja koronáját és népét. A Boldogasszony anyánk kezdetű szép régi ének hangjai fejezik be a szépen kidolgozott, nemes eszmékben bővelkedő darabot, melynek nyelvében, a mi szép magyar nyelvünknek kifejező ereje és elragadó zenéje a legszebben érvényesül. A darab zenéjét Küzdi Aurél tanár állította össze. A legnagyobb mesterek világhírű műveiből (Meyerbeer Afrikai nő, Verdi Traviata, Aida, Kinzl Bibliás ember, Erkel Bánk-bán) voltak összeválogatva a darab hangulatának teljesen megfelelő szebbuél-szebb részletek. A kíséretet a cs. és kir. 5-ik gyalogezred zenekara szolgáltatta, amely Hoffmann Ferenc karmester vezetése mellett bevezetésül Kéler Rákóczi nyitányát, a felvonásközökben pedig Suppé Költő és pór című nyitányát, továbbá Wagner Lohengrin fantáziáját adta elő művészi kidolgozással. Az előadás — a nagyközönség tanúsága szerint — minden tekintetben sikerült. Ifjúságunk évről-évre jobban megszokja a nyilvános szereplést, a bátor mozgást, az értelmes és kifejező színpadi beszédet. Különösen kiváltak a nagyobb szerepek személyesítői közül Vizer Ferenc, Szabó Rudolf, Babocsay Zoltán, Gorzó Nándor, Polánkai László VIII., Varrók Lajos, Pataky István, Papp János VII., Nagy Miklós VI., Gajzágó Jenő, Tróján Alfonz IV. és Petró István III. osztályú tanulók. Sok gyönyörűséget nyújtott a nézőknek a szép színpadi kiállítás is, különösén az I. és III. kép szép erdődíszlete (Burghard és Kéri budapesti díszletfestő cég munkája), továbbá a pogány magya
