Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1907
Tartalomjegyzék
13 rok és szerzetesek új ruhái (Szabó Sándor helybeli szabómester műhelyéből.) Husvétvasárnapján, a zirczi fényes ünnepen, intézetünket az igazgatón kívül Küzdi Aurél, Mátrai Rudolf, Madarász Flóris dr. és Perényi Kandid tanárok képviselték. Ok nyújtották át a tanári kar és a főgimnáziumi ifjúság üdvözlő feliratát. A tanári kar felirata a következő: Méltóságos és Fötisztelendö Apátúr! Krisztusban Szeretett Atyánk! Az Ég felé törő hála és a Méltóságod szívét kereső szeretet hangjainak magasztos harmóniájába hadd vegyüljön bele a mi szerény üdvözletünk is, amelynek minden szavát a szerető gyermeki szívek büszke öröme sugalmazza. Ha van oka a győzelmes hadsereg katonájának, hogy büszkeséggel tekintsen vezérére, kinek fényes képességei szerezték meg számára a borostyánt, akkor nekünk is a legnemesebb büszkeség töltheti el lelkünket feltekintve Méltóságodra, kit nemcsak győzedelmes vezérünkké, nemcsak bölcs Nesztorunkká, de jóságos Atyánkká és kötelmeink teljesítésében ragyogó példaképünkké is tett az Úr kegyelme. Nem a mi elfogult, Méltóságod szeretetétől megvesztegetett ítéletünk, de rendi múltúnk és jelenünk minden igazságszerető vizsgálójának tanuságtétele az, hogy a hamvaiból uj életre kelt magyar ciszterci rend Méltóságod vezetése alatt érte el legnagyobb virágzását. Minden elbizakodás nélkül, munkára serkentő önérzettel mondhatjuk el, hogy a cisztercita név és a ciszterci rend munkája hazánkban ma ismertebb, becsültebb, mint 17 évvel ezelőtt. Pedig jól tudjuk, hogy a viszonyok úgy anyagi megerősödésünk, mint szellemi kihatásunk tekintetében egyre kedvezőtlenebbekké váltak. Míg a megrendült gazdasági viszonyok és a megromlott korszellem egyre fenyegették létünket, mi folyton-folyvást csak azt éreztük, hogy van valaki, aki csapatunk élén rendületlenül állja a harcot, megküzd minden nehézséggel, elhárít utunkból minden akadályt s mi teljes biztonságban, teljes erővel szolgálhatjuk azt a szent ügyet, amelynek zászlaja alá esküdtünk. Méltóságodnak bölcs kormánya alatt egyre erősebb bizonyságait tudtuk adni annak, hogy szent alapítóink intézménye nem korhadt, nem avult még el, képes az életre, tán még, ha Isten is úgy akarja, igen hosszú életre, mert bár az elődök szent hagyományaihoz szilárdul ragaszkodik, meg tud és meg akar felelni mindazon jogos követelményeknek, melyeket kulturális munkája terén a haladás nevében kíván tőle a világ. Amennyire gyarló emberi ész, erő és akarat büszke lehet sikereire, mi ezt büszkén merjük hangoztatni, de egyúttal hálás szívvel, hódoló alázattal ismerjük el, hogy érdemünkön felül megáldott bennünket az Úr, mikor Méltóságodat
