Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
44 resztény filozófia nagy mesterei (Szent Ágoston, Szent Jeromos, Szent Cyprian, Ckrysostomus, Szent Bernát, Szent Tamás stb.) kristály tiszta látásukkal, indulattól, szenvedélytől ment nemes leikökkel az emberiség javára kigondoltak, ebben a munkában mind össze van halmozva. Legfőbb forrása mégis, melyből éltető erejét szívja, az örök bölcseség kútfeje, a szentírás. Nem száraz oktatás, hanem a szív melegétől áthatott nevelés a célja. Módszere világos és természetes. Rámutat a veszedelmekre, melyek az ifjakat leginkább fenyegetik, de nyomban gondoskodik elhárításuk eszközeiről is. Felnyitja a sebeket, de nyújtja rájok az élet tüzében kipróbált orvosságokat is. S mindezt aggódó szeretettel s az ifjak javáért lángoló lelkesedéssel teszi. Ki légyen e mű szerzője, nem tudom. De az bizonyos, hogy keble az ifjúság javáért dobogó szívet takart. „Óh! Fiam“, „Óh! kedves Fiam“ megszólítások oly jól illenek a szeretet melegét sugárzó oktatásokhoz, buzdításokhoz. így van-e az eredetiben, azt sem tudom. De ha így van is,1 az az érzés, mely az átdolgozott munkát is áthatja, az az aggódó szeretet, mely a magyar szóból is kisugárzik, s az az egészen elömlő szelíd áhítat, nyíltság és őszinteség, mely ellenállhatatlanul vonz bennünket e munkához, kétségtelenül a Mikesé, vagy a Mikesé is. Szeretném ezt a nagy paedagogiai művet1 2, vagy legalább válogatott fejezeteit a tanulóifjúság kezébe adni! Az erkölcsi eszmék közül Mikes munkáiban több ismétlődik. De eggyel sem találkozunk oly gyakran, mint a tétlenség, restség, henyélés kárhoztatásával s a munkás élet dicséretével. Azonkívül, hogy Mikes a „haszontalan bujdosásban“ egész életét nagyon hasznosan, folytonos írásban töltötte, ennek a tételnek újra meg újra felvétele s fejtegetése is arra enged következtetni, hogy Mikes az erkölcsi életben a legtöbb főbenjáró baj forrásának a tétlenséget, a munkátlanságot tartotta. A mód azonosságából, mellyel a jóravaló restséget megítéli, s az érzésektől áthatott gondolatoknak, melyek ítéletét rejtik magokban, e különböző eredetű s természetű művekben is hasonlóságából szinte megokoltan következtethetjük, hogy Mikes valamennyiben saját szívéből-lelkéből beszél. Az idő jól Az idő fill eltöltésének módja kizárólag ez erkölcsi tétellel foglaleltöltésének kozik. Az „Elöljáró beszéd“-ben okát is adja ennek. Az összes „nya- módja. valyák“ között a „keverés“ legveszedelmesebb, mert ez a vétek olyan, „mint a virág alatt elrejtett kígyó“. A mű hat napon keresztül folytatott beszélgetésből s ennek meg1 Erre vonatkozólag 1. előbb, a fordításokról szóló részt. 2 Abafi főképen e munkából gyűjtötte össze Mikes paedagogiai nézeteit (Magyar Tanügy 1877.).
