Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1906
Tartalomjegyzék
31 az új testamentumnak históriája, Az izraeliták szokásáról és A keresztényeknek szokásiról való beszélgetés szolgál. Ad aztán Életrendet, melyben meg lehet látni, hogy mit kellessék cselekedni minden napon, minden héten, minden holnapban és minden esztendőben. Végre öröknaptárral (Három kalen- dáriumi tábla) ajándékozza meg olvasóját. Az összes műveknek ilyetén felfogása már jelzi a munkák közt megállapítható csoportokat. Négy csoportba sorolhatók Mikes kiadatlan művei. I. Szorosan vallásiak (dogmatikaiak, liturgiaiak, homiliák). II. Erkölcsi irányúak (morálisak). III. Történetiek (egyház- és műveltségtörténetiek). IV. Vegyesek. A következő részben még csak e munkák tartalmával számolok be. * * * A Catechismus szükségesnek tartja s célul tűzi a vallásnak „szór- Catechismus. galmatosan való megtanulását“, mert sok az „istentelen“ és „szabados életű“ ember, sok a megátalkodott eretnek, nagyon sok az „új katho- likus“, az olyan, aki katholikus szín alatt „protestáns szívet tart magában“. Mindez „az oktatásnak fogyatkozásától és a tudatlanságtól“ vagyon.1 A tudatlanság pedig onnan, hogy a gyermekeket a katekizmusban rendszerint nehéz értelmű igazságokra oktatják, olyan „terminusokkal“ terhelik meg az elméjét, melyeknek értelmét nem ismerik, s „amely magyarázatot adnak némelykor a mesterek, azok se nem elegendő világosok, se nem elegendő megérthetők“. Az „emberkorban“ az is feledésbe megy, amit gyermekkorukban tanultak. A „külső foglalatosságok“, az élet küzdelmei elvonják a figyelmet a vallástól, s mivel nagyon sokszor a pásztoroknak sincsen elegendő „talentumok“ a vallásos érzés felkeltésére, ápolására s általában a nép vallásos oktatására, tudatlan, járatlan marad a hit- és erkölcs dolgában, nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, s anélkül, hogy tudná, elköveti az „ezer fővétkeket“. „Ezen okokra való nézve“ készült ez a munka, mely „sokféle könyv alapján tisztán és világosan“ megmagyarázza, amit csak szükséges és hasznos tudniok a híveknek, elmellőzve a theologusok subtilis vitatkozásait; mindazt magában foglalja, ami az „új katholikusok“ kétségeit eloszlathatja, ami a „szabados életlieket“ s „istenteleneket" meggyőzheti szent vallásunk igazságiról s szentségeiről; végül amire a plébánosoknak híveiket oktatniok kell. Elöljáró beszéd.
